Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Valláslélektan, valláskritika, ateista nevelés

(Az eddigieken túlmenő, új feladatot az ateista nevelésre vonatkozóan a VIII. osztály számára a Nevelés Terv nem tartalmaz.) Az idézett részekből több általános tanulság vonható le az általános iskolai ateista nevelés kereteit, jellemvonásait illetően: a) A Nevelési Terv lényegében a babonás, tudománytalan nézetek elleni harcon nem megy túl; b) Ajánlja a Nevelési Terv a természettudományos előadások, az ismeretterjesztés, rádió, tv iránti érdeklődés, fogékonyság élesztését, vagyis az indirekt materialisztikus, ateista nevelést. Voltaképp ezzel az ateista nevelés természettudományos bázisát vetjük meg; c) Nem tartalmazza viszont a Nevelési Terv az aktív vallásellenes magatartást, a direkt ateista propagandát. Annák, hogy az általános iskolában a fenti keretek között marad a Nevelési Terv, több oka van: egyrészt számol azzal, hogy az egyes tárgyak — indirekt módon, a tudományos, materialista nevelés erősítésével, bőven tartalmaznak támpontot, anyagot az ateista nevelés számára. így a fizika, kémia és biológia tanításakor el kell jutni a materialista következtetésekig: — Az anyagot senki nem teremtette, az anyag nem semmisülhet meg. — Az élet, az élő anyag nem különös teremtő aktus folytán jött létre, hanem sajátos feltételek következtében jött létre, a fejlődés folyamán, az élő anyagból. Másrészt a Nevelési Terv számol az életkori sajátosságokból adódó korlátokkal — és a családok sokhelyütt vallásos beállítottságával is. Ezért nem kívánjuk meg az általános iskolai tanulóktól a nyílt és aktív ateista állásfoglalást a felnőttek irányában. Az ilyen tartalmú követelménnyel szemben több, indokolt ellenvetés tehető. Egyrészt, az ilyenféle fellépés, állásfoglalás az általános iskolai tanulókat meghaladó tudományos felkészültséget, kritikai beállítottságot kívánna még a VIII. osztályos tanulóktól is. Másrészt az ilyen fellépés megkívánása bizonyos, kedvezőtlen irányban kibontakozható konfliktusra vezethet a tanulók és a felnőttek, különösen a gyermekek és szüleik (illetve nagyszüleik) között. Emellett a határozott ateista állásfoglalás —, mely ugyanakkor a felnőttek tekintélyét sem sérti — olyan tapintatot, érvelésbeli, vitatkozásbeli stb. jártasságot kíván meg, mely a 14 év körüli tanulók zöméből még hiányzik. Megjegyezzük, hogy a Nevelési Terv első fogalmazásaiban szerepelt a nyílt ateista állásfoglalást is megkívánó követelmény a VIII. osztályosokra vonatkozóan. Ez a tétel azonban a végleges megfogalmazásból — nagyjából az említett fejlődéslélektani és pedagógiai megfontolások alapján — kimaradt. 4 40