Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A természeti földrajzi környezet és a társadalom

Milyen fő kérdéseket vet fel a gazdasági élet dialektikája? 1. A történelmi materializmus a természeti viszonyok (nem döntő) szerepének, és a termelő módok döntő jellegének ismertetése után a termelés sajátosságaival foglalkozik. A kérdés társadalmi oldalát analizálva, e téren is felismerhető a dialektikus fejlődés, az ellentmondások és a kölcsönhatások fontossága. Láttuk, hogy amikor a termelőerők fejlődése a termelést előrelendíti, ugyanakkor ellentmondásába jut az elavult termelési viszonyokkal. Mivel a termelőerők (társadalmi) jellege és a termelési viszonyok között az összhangnak előbb-utóbb be kell következni, a termelőerők fejlődését törvényszerűen a társadalom átalakulása követi (a szocializmusban a termelés eredményeinek kisajátítása társadalmi jellegűvé lesz). A termelésben, a termelőerők fejlődésében, a társadalomban, csakúgy mint a termelési viszonyok és a termelőerők kapcsolatában objektív gazdasági törvények hatnak. Érvényességük azonban nem végleges (szemben a természeti törvényekkel), hanem meghatározott történelmi időszakra terjed ki. Űj gazdasági viszonyok talaján új gazdasági törvények keletkeznek, szembekerülnek az elhaló társadalmi rendszerék önmagukat túlélt visszahúzó erőivel, és legyőzik azokat (magánvállalatok sorsa a szocializmusban). Űj gazdasági törvény például a népgazdaság tervszerű fejlődésének a törvénye, amely a termelési eszközök társadalmasításának történelmi időszakában keletkezett, Vele szemben (a szocialista országokban) megszűnt működni a kapitalizmusra jellemző konkurrencia és termelési anarchia régi törvénye. A népgazdaság tervszerű fejlődésének objektív törvényének •megismerése és alkalmazása biztosítja a szocializmusban az előrelátó tervezésnek, valamint az egész gazdasági élet irányításának a lehetőségét. 2. A gazdaságföldrajzi jelenségek kutatásában (a tanítás és nevelés folyamán is) az alapvető kérdéseket a gazdasági alaptörvények szemszögéből ítéljük meg. A kapitalista társadalom gazdasági alaptörvényei között első és döntő helyen áll a maximális tőkés profit biztosításának a törvénye, minden úton, a dolgozók kizsákmányolása, a népek leigázása, a nemzetgazdaság militarizálása, vagy háború útján. Vele szemben a szocializmus legfőbb gazdasági alaptörvénye ezeket tartalmazza: az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesítése útján. A szocialista földrajz ennek érdekében a gazdasági törvények mellett igyekszik megismerni és alkalmazni a természetieket is, a legnagyobb mértékben feltárni a természet kincseit, hogy azokat a felszabadított és koncentrált társadalmi erők kezébe adja. 3. A gazdasági földrajz munkaterülete és feladata kétirányú. A) A földrajzi környezet és a társadalmi-gazdasági jelenségek közötti összefüggés vizsgálata. A természeti földrajzi környezet, amely 464