Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A természeti földrajzi környezet és a társadalom

a társadalom és a termelés fejlődésének szükségszerű és változó, de nem döntő hatású feltétele, a termelő munkán keresztül érvényesül. Ezért nem minden időben, ós nem mindig azonos módon hat. Az általános gazdasági földrajz feladata kidolgozni és értékelni azokat az érintkezési pontokat és összefüggéseket, harmóniát vagy ellentmondást, amelyek a társadalom termelő munkája ós a természeti viszonyok között egyre gazdagodva, egyre összetettebben fennállanak. Ide tartoznak mindazok a kapcsolatok, amelyek létrejönnek a földkéreg belső szerkezetével (kőzetekkel, ásványokkal), domborzatával, az éghajlattal, az égihajlat összetett ós dinamikus jelenségeivel, az egyes időjárási elemekkel, a vízzel mint földrajzi jelenséggel (tengerek, források, folyók, ivóvíz, ipari víz, öntözővíz, energiát szolgáltató víz) stb. A két oldal ellentmondásának a feloldódása vagy megváltozása a fejlődés irányváltozására, azaz a földrajzi környezet, átalakulására vezet. Vizsgáljuk meg például — röviden •—, milyen kapcsolatok alakulnak ki a mezőgazdasági termelés és az éghajlat között. Minden növénynek megvan a maga sajátos hő- és csapadékigénye, amelyen egyelőre nem lehet nagyobb változtatásokat eszközölni. Az éghajlattal kapcsolatban, évezredes tapasztalat és gyakorlat alapján alakította ki az ember a mezőgazdasági termelés övezeteit és területeit. Ezek nagy vonásokban az égihajlati övéket tükrözik. Igen feltűnő ez a kapcsolat a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Afrikában. Afrika termelési övei az Egyenlítő két oldalán szimmetrikusan helyezkednek el. Az USA-ban északról dél felé — kapcsolatban a hőmérséklet fokozatos emelkedésével — a búza—zab, a kukorica— dohány és a gyapot—cukornád öv követi egymást. Mindenik övre még néhány más növény is jellemző. A mezőgazdaság — llegalabb nagy vonásokban — alkalmazkodik az éghajlathoz, különösen ami azt illeti, hogy mit termeljünk. Mit termeljünk például Magyarországon, datolyát vagy kukoricát. Az éghajlati adottságok és a földrajzi munkamegosztás figyelembevételével nyilván a kukorica mellett döntünk. A szocialista tervgazdaság is ésszerűen dolgozik, ún. tájtermesztésre törekszik: mindent a megfelelő helyre igyekszik telepíteni ós nem megfordítva, Minden vidéken azokat az állatokat és növényeket kell meghonosítani, amelyek részére a természeti viszonyok a legjóbban megfelelnek, vagy megfelelő módosítással kedvezővé tehetek. Tudományos feltárás nélkül ez aligha megy. Nem elég az ösztönökre és a tradíciókra támaszkodni. A tradíció nem lehet mindig irányadó, már azért sem, mert a korunkat megelőző paraszti kisgazdaságok a zöldség, a gyümölcs, a gabona termesztésében és állatok tartásában rendszerint autarkiára törekedtek. Az pedig nem volt összeegyeztethető az adottságok magas fokú kihasználásának az elvével. A tradíciók ellentmondását az ötvenes években megindult magyar termőtáj kutatás eredményei több esetiben igazolták [19]. A szocialista tervgazdaság felkutatja a lehetőségeket, kiaknázza a földrajzi környezet adottságait. De éppen a szocialista tervgazdaság azt is figyelembe veszi, hogy 26* 465