Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1962-ben

Június. A hónap hőmérsékleti törzsértéke 19,2 C°. 1962-ben e hónapi középérték 18,0 C°. Hűvös június. A sok évi átlagtól —1,2° az eltérés. Az ország 54 állomása közül csupán 7 helyen volt kisebb eltérés, a nagy többségénél még Egernél is nagyobb volt a hiány, Miskolcon közel —2°. A napi középhőmérséklet a hónap első felében jóval átlagérték alatti volt, egyes napokon 8—9°-kal kevesebb. A hónap közepén fokozatos felmelegedés következett. De az utolsó pentád ismét hőmérsékleti csökkenést hozott. A legalacsonyabb hőmérsékleti értékeket tehát a hónap első felében észlelték. Ez a június eleji hőcsöfckenés szinte rendszeresen ismétlődő jelenség, ún. szingularitás. Ez nemcsak a hőmérséklet visszaesésében, hanem más éghajlati elem kialakulásában is megmutatkozik. Ez a júniusi hőmérsékleti visszaesés a szokottnál is nagyobb méretű volt. Magyarázata: a hónap időtartama alatt két levegőfajta volt uralmon, nagyobb százalékban a sarkvidéki, hozzá képest csak kis százalékban a szubtrópusi levegőfajta. A légnyomás középértéke 2,5 mm-rel magasabb a sok évi átlagnál. Ez a jelenség abban leli magyarázatát, hogy ezen idő alatt a súlyosabb sarkvidéki légtömegek voltak uralmon több napon át. Ezt a helyzetet az egri viszonylatban uralkodó északi szelek (28%) is igazolják. A sarki légtömegek a páradús nyugati légtömegeket nem engedték uralomra jutni. Ennek az lett a következménye, hogy a csapadék átlagértékének Egerben csupán a harmada hullott le. 11 csapadékos napot észleltek itt, de számottevő eső csak két ízben volt. A csapadékhullás 28-án zivatarral párosult, Eger környezetében jégeső is hullott, nagyobb kárt nem okozott. Az uralkodó alacsony hőmérséklet, csapadékhiány a növényzet fejlődését erősen visszavetette. A hónap első felében a napi középhőmérséklet — mint már említettük — az átlag alatt mozgott. Ez idő alatt kilenc ízben tört be hideg tengeri, vagy sarki eredetű légtömeg. A mérsékelt tengeri légáramlás csak alárendelt szerepet játszott. Különösen 5-én és 6-án volt alacsony a hőmérséklet, az egri minimum 4,6°-ot tett ki. Már június 1-én szokatlanul nagytömegű hideg levegő zúdult Európára, ami hazánkat is lassan elborította. 5-ére a Dunántúl egyes helyein talajmenti fagyokat észleltek. Eger légtere enyhébb volt, mint tágabb környezetéé. 15-ével javult a hőmérséklet. Az atlanti ciklon Európa belseje felé melegebb légtömegeket szállított. Dél-Európában szubtrópusi légáramlás fülledt meleget eredményezett. Ez nálunk is éreztette hatását. A. Dunántúlon és az Alföld egyes helyein elérte a 30'-ot is a felmelegedés, Eger légtere ezt mérsékelten követte. 22-e után az Azóri-szigetek felől magasnyomású légköri képződmény terjeszkedett Közép-Európa felé. Ennek hatása pár napra állandósult. 24-én elérte Egerben is a havi maximumot, 33,4°-ot. Az éjszaka is szokatlan meleg volt, nem hűlt le a levegő 20° alá, még a következő éjjel sem. 27-én és az azt követő napokban az Atlanti-óceán felől érkező hűvös sarki légtömegek vetettek véget a pár napos hőségnek. 436