Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1962-ben

Hazánkban sokfelé, 28-án Egerben is jégeső hullott. Végeredményben június hűvös és száraz jellegét a 46%-ot kitevő sarki hideg és tengeri hideg légtömegek beözönlése határozta meg. Július. Hőmérsékleti törzsérték: 21,2°, 1962. évi átlag: 19,5°. A közel 2°-ot kitevő eltérés negatív irányú volt. Július hónapja még júniusnál is hidegebbnek bizonyult. Egerhez viszonyítva a Kisalföldön és a Tiszántúl déli részén még nagyobb volt a hőhiány. Ez a helyzet is a hideg levegőfajták erős túltengésével áll szoros kapcsolatban. Hogy Egerben mind júniusban, mind júliusiban mégis mérsékeltebb volt az eltérés, ez szintén védett fekvésével magyarázható. A légnyomás középértéke 746 mm, az eltérés +0,7 mm. Bár júliusban több csapadék hullott, mint az előző hónapban (48 mm), e havi átlag 75%-a, tehát a szárazság tovább tartott annak ellenére, hogy e hónap alatt 18 napon is esett. De kiadós eső csak kétszer, 7-én és 22-én jelentkezett. A hónap első dekád ja igen hűvös volt, a napi középhőmérsékletek 4—7°-kal maradtak az átlag alatt. Sarki, vagy tengeri hideg légtömegek voltak uralmon, a meleg légtömegeket távol tartották. 6-án óceáni levegő beáramlása indult meg. Előbb a Dunántúl egyes helyein, majd 7-én országos eső volt. A Balaton és a Körösök vonalán 10—15 mm eső esett. Más helyen 1—4 mm. Egerben mint egy szigeten jelentős csapadék, 13 mm eső hullott. Ebben a konvencionális légáramlás is közrejátszott. 11-e után már jobban megközelítette a napi felmelegedés a törzsértéket. 20-a után néhány esetiben azt felül is múlta. 22-én 16,6 mm^es kielégítő csapadék hullott, amit déli légáramlás előzött meg. Egerben a záporeső zivatarral párosult. A légtömegnaptár — kivételesen — szubtrópusi légtestek érkezését, ezzel egyidejűleg nyugatról hűvös légtömegek betörését is jelezte. A kettő találkozása idézte elő a szokatlan méretű csapadékot Zala—Budapest—Miskolc vonalától északra. A hónap utolsó dekádjában a szárazföldi légtömegek voltak túlsúlyban. A hőmérsékleti maximum értékei 30° felett mutatkoztak országos viszonylatban 26-án és 27-én. Egerben is 27-én jelentkezett a csúcsérték, 33,5°, szélcsendes, vagy enyhe déli légáramlással. Az északnyugatra forduló széllel hűvösebb idő váltotta fel a párnapos h:séget a hónap utolsó napjaiban. A csapadékhullásból azonban az északi területek kimaradtak. Egészben véve a hónap meleg- és csapadékhiánnyal zárult Egerben. E hátrányos helyzetet az enyhítette, hogy a kevés csapadék aránylag jó havi eloszlásban mutatkozott. Augusztus. A hőmérsékleti törzsérték 20,3°, e havi középhőmérsékLet 22,4°. A legmelegebb hónap tehát nem július, hanem az augusztus volt. Az eltérés a sok évi átlagtól +2,l°-ot tett ki. Eger ezen értéke a meteorológiai állomások tömegében is kiválik. A magasabb hőmérsékleti értékeket a többségben lévő, (36%) uralkodó szubtrópusi levegőfajta magyarázza meg. Hozzájárult a felhőtlen égbolt s a magasabb légnyomás. Ezen viszonyok következménye lett a tartós szárazság és a csapadékszegénység. Száraz, aszályos jellegű volt tehát ez az 437