Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Futó József: Hóvastagság- és talajfagy-vizsgálatok a Szépasszonyvölgyben

a II. és III. mérőhelyen már csak foltokban levő hótakarót. A sok eső el­lenére a hó lassan ol­vadt, mert a talaj fa­gyott és hőmérséklete 0 fok körüli volt. A már­cius 20-án 5,7 mm-es és a március 21-i 10 mm eső már csak a talajfagy vastagságát csökken­tette. A három egymás­hoz közel fekvő, de kü­lönböző expozíciójú mé­rőhelyen legnagyobb a volt a -hóvastagság feb­ruár 14-én a mérés kez­detén az I. sz. megfi­gyelő helyen, 12 cm (3. ábra). Ez a vastagság négy nap alatt csak 3 cm-t csökkent, annak ellenére, hogy 17-én és 18-án a napi középhő­mérséklet jóval megha­ladta a 0 fokot ( + 2,1, + 2,2 C°). Bár 19-én és 20-án több csapadék (39,2 mm) esett, mint az egész 'havi törzsérték, a hóvastagság mégsem gyarapodott számot­tevően, mert a csapadék formája ezeken a napo­kon havaseső, eső és hó volt. Ennek ellenére a hóvastagság február 21-én érte el a maxi­mumot, 16 cm-t. Az eső és az olvadás miatt ke­letkezett víz nem tudott lefolyni, hanem a fa­gyott talaj felszínén a hóval együtt vastag jég­páncéllá változott. Feb­ruár 24-től március 4-ig 418 3. ábra Az I. állomás hóvastagság és talajfagy viszonyainak összehasonlítása a napi középhőmérséklettel és a csapadékkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom