Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Futó József: Hóvastagság- és talajfagy-vizsgálatok a Szépasszonyvölgyben

Bármennyire sok csapadék esett a téli hónapokban, a hóvastagságnak nem kedvezett. Bár a havi középhőmérsékletek jóval 0 fok alatt voltak, a 0 fok feletti hőmérsékletű melegfront átvonulások alkalmával a csapadék nagyobbik része eső alakjában hullott. Az eső pedig a meglevő hóvastagságot is erősen apasztotta. Decemberben 10 csapadékos nap közül 7, januárban 14 csapadékos nap közül 10, februárban 9 csapadékos nap közül 9, márciusban a 7 csapadékos nap közül csak 3 volt havas nap. A hóvastagságok alakulásakor nem is annyira az esős napok száma volt a döntő, hanem az, hogy a kevesebb esős napon legalább annyi, március hónapban pedig jóval több eső esett, mint hó. A vizsgálat módszere: Az előbb ismertetett három mérőhelyen kutatógödröket ástunk. A gödrök mélysége 60—70 cm volt. A gödrök függőleges falán olvastuk le a talajfagy vastagságát. Ugyanezen a függőleges falon mértük különböző mélységekben (10—25—50 cm) a talajhőmérsékleteket is. A léghőmérséklet zavaró hatása és az eredmények meghamisítása ellen kétféle módon is védekeztünk. Az egyik módszer, hogy nádpadlóval lefedtük a gödröket és míg volt hó, hóval is betemettük a nádpadlót. A másik módszer az volt, hogy a függőleges gödörfalakat mérés előtt ásóval lenyestük. Erre azért volt szükség, mert ha a levegő hőmérséklete jóval magasabb, mint a talajé, akkor minden szigetelés ellenére a gödör fala jobban olvad, ellenkező esetben pedig erősebben fagyott, mint a talaj távolabbi része. A talaj hőmérsékletének a mérése a gödör falába vízszintesen elhelyezett hőmérők segítségével történt. A méréseket általában a délutáni órákban végeztük, akkor, amikor a legnagyobb volt a felmelegedés. A napi középhőmérsékleteket az egri klímaállomásról vettük, amely a mérőhelytől mintegy másfél km-re keletre, 160 méter tengerszint feletti magasságban van. Hóviszonyok A mérés megkezdésekor (február 14-én) összefüggő hótakaró fedte Eger környékét általában 5—10 cm vastagságban. Ez is az előző napon, 12-én esett 3 mm-nyi csapadékból növekedett ekkorára. A vizsgálatra hátrányos volt, hogy csaknem az ország egész területén vastagabb volt a hótakaró, mint Egerben. A mérések kezdetén a Dunántúl délnyugati részén több mint 0,5 m, a közeli Kékestetőn pedig több mint 1 méter volt a hóvastagság (107 cm). A vizsgált időszak alatt a következő alkalmakkor esett csapadék Egerben: február 17-én 1,2 mm. Ez azonban nem gyarapította a hóvastagságot, mert havaseső hullott. 18-án 16 mm, 19-én 23,2 mm volt a csapadék, részben eső, részben hó alakjában. így a hóvastagság növekedett ugyan, de nem a csapadékösszegnek megfelelően. A napi középhőmérséklet is ezeken a napokon +2,1, +2,2 C° volt. Sőt még éjjel sem szállott a hőmérséklet 0 fok alá. A március 9-én esett 12,3 mm, a 10-én esett 0,8 mm, és a 11-én esett 11 mm csapadék is eső formájában hullott, ez tovább olvasztotta az amúgy is vékony, 25 417