Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: A Nemzeti Bizottságok megalakulása és működése Heves megyében (1945—1946)
vember 7-én lépik át a Tiszát Tiszafürednél és december végére megtisztítják a megyét az ellenségtől [2]. Eger november 30-án szabadul fel a német megszállástól, akkor, amikor a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front közzéteszi programját a debreceni Néplapban. Ekkor tehát még nincs sem politikai, sem államhatalmi szerv, mely a felszabadult országrészeket egységesen irányítaná. Ilyen körülmények között a helybenlévő demokratikus elemekre várt a feladat, hogy felrázzák a népet kábultságából, megszervezzék a fasiszta maradványok elleni harcot, létrehozzák a demókratikus közigazgatást és megindítsák az újjáépítést. A felszabadulás után elsőnek a kommunisták álltak talpra, s létrehozták a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetét. Pár nappal a felszabadulás után már megjelent a kommunista párt röplapja, mely munkára, a romok eltakarítására, az új élet megindítására hívja fel a dolgozókat. „Magyarok! Munkások! Elvtársak! A ra,bbilincsek lehullottak. Saját sorsunk felett magunk határozhatunk. Csak egy út van: végezni a kapitalizmus, a feudális reakció, a fasizmus kizsákmányoló politikájával. Egyedül a Magyar Kommunista Párt hivatott arra, hogy a munkások, dolgozó parasztok és szellemi munkások demokratikus Magyarországát felépítse" [3]. Pár nappal a kommunista párt létrejötte után megalakult a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt helyi szervezete is. A szovjet parancsnoksággal egyetértésben a pártok jelölései alapján megválasztották a megye és a város új vezetőit is. A megye főispánja Millassyn Kornél nyugalmazott ezredes, alispánja Barta István megyei tisztviselő, polgármester pedig Takács László tisztviselő lett. A közigazgatási szervező munka beindítása után, december 18-án érkeztek Egerbe a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front küldöttei, akik a városház tanácstermébe összehívott rögtönzött gyűlésen ismertették a függetlenségi front programját. Ekkor alakul meg az egri Nemzeti Bizottság és ekkor választják meg az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldött képviselőket is. Az alakulógyűlés határozata szerint ,,a jelenlevőkből megalakult Nemzeti Bizottság egyhangú határozattal elnökké választja Millassyn Kornél nyugalmazott ezredest és titkárrá Szabó Sándor városi becsüst". Ugyancsak az alakuló értekezlet „egyhangúlag közfelkiáltással" Csirmaz Dezsőt és dr. Négyessy Árpádot választotta meg Eger és a megye részéről az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjául [4], A Nemzeti Bizottság létrehozása kétségtelenül bátor kiállás volt az egri demokratikus elemek részéről még akkor is, ha ebben az irányban az indító lökést a függetlenségi front kiküldöttei adták is meg. Bár a hadszíntér nem volt már Eger közvetlen közelében, Egercsehi alól még idehallatszott az ágyúdörgés, s az Egerben és környékén élő reakciós erők bíztak a fasiszta csapatok visszatérésében. Az egri Nemzeti Bizottság december 18-án a megalakulást bejelentő elvi deklaráción túlmenően lényegében nem hozott olyan határozatokat, amelyek változást jelentettek volna a város, vagy a megye életében. A megalakult Nemzeti Bizottság — melynek munkájában kezdetben a kommunisták, szociáldemokraták és kisgazdák vettek részt — december 22-én már ismét ülésezett, s ezen az ülésen bontakoztak ki 388