Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: A Nemzeti Bizottságok megalakulása és működése Heves megyében (1945—1946)

inkább a Nemzeti Bizottság működésének körvonalai. „A Nemzeti Bizottság határozatilag kimondja, hogy mindaddig, amíg központi kormány a felszabadult országrészeken rendeleteinek: érvényt tud szerezni, a Nemzeti Bizottság Heves vármegyére és Eger városára jogforrásként működik" [5]. Figyelemre méltóak a december 22-i ülésnek azok a határozatai, amelyek a fasiszta elemek felelősségrevonásáról intézkednek. „Utasítja a Nemzeti Bizottság a Királyi Törvényszéket, hogy az elmenekült nyilasok, fasiszták és német bérencek távollétükben, az ittmaradottak pedig személyükben az 1921. évi törvények alapján vád alá helyeztessenek, illetve a később felállítandó Néptörvényszék felállítását és a fenti ügyek letárgyalását készítse elő." Ugyanennek a határozatnak egy másik pontja megbízza a Nemzeti Bizottság elnökségét, hogy „szervezze a közhivatalok tisztviselői részére az igazoló bizottságot, mely a legrövidebb időn belül állíttassék fel és mely bizottság előtt valamennyi köztisztviselő az elmúlt évek alatti, különösen pedig 1944. március 19-e utáni magatartását igazolni köteles" [6], Különösen akkor jelentősek ezek a határozatok, ha figyelembe vesszük, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány még csak ekkor alakult meg, s a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front itt járt kiküldöttei is legfeljebb csak a terveket, elképzeléseket ismertethették a megalakult Nemzeti Bizottság tagjaival. Az egri Nemzeti Bizottság létrejötte után csakhamar megalakultak a községi nemzeti bizottságok is. 1945. január 2-án Szabó Istvánnak, az Ideiglenes Nemzeti Kormány kiküldöttének jelenlétében alakult meg a gyöngyösi nemzeti bizottság [7]. A 12 tagú bizottságban a kommunista párt, szociáldemokrata párt, kisgazdapárt és parasztpárt 3—3 taggal képviseltette magát. A legtöbb községben a nemzeti bizottságok a rendelkezéseknek megfelelően paritásos alapon jöttek létre, találunk azonban olyan községeket is, ahol egy párt igyekezett kisajátítani a nemzeti bizottságot, vagy legalábbis jelentős többségre igyekezett szert tenni. Kompolton pl. 1945. február 7-én a kisgazdapárt gyűlést hív össze azzal a célzattal, hogy a nemzeti bizottságot újraválasszák. A gyűlés elnöke bejelenti, hogy a nemzeti bizottság lemond, utána pedig a kisgazdapárt elnöke újabb 6 személyt javasolt a párttagok közül, akiket egyhangúlag elfogadtak [8]. Tarnamérán 1945. februárjában ugyancsak a kisgazdapárt soraiból kerültek ki a nemzeti bizottsági tagok, mivel a beküldött jegyzőkönyv szerint más párt nem működött [9]. Poroszlón még március 30-ig sem alakult meg a nemzeti bizottság, mert a kisgazdapárt egyedül 12 helyet követelt a nemzeti bizottságban, annyit, mint a másik három működő párt együttvéve [10]. Találunk azonban olyan eseteket is, amikor a kommunisták részéről voltak túlkapások a nemzeti bizottsági helyek elosztásánál. Egerbaktán a nemzeti bizottság tagjainak 80%-a kommunista, 20%-a kisgazda volt [11]. Kerecsenden a nemzeti bizottság 12 tagja közül 6 kommunista volt, 2 szociáldemokrata, 2 kisgazda és 2 parasztpárti [12]. A kommunisták általában jelentős szerepet játszottak a községek felszabadulás utáni életében. Számos község nemzeti bizottsága választott kommunista elnököt, vagy ha az elnök más pártból való volt, akkor 389