Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: A Nemzeti Bizottságok megalakulása és működése Heves megyében (1945—1946)

A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE HEVES MEGYÉBEN (1945-1946) Dr. NAGY JÓZSEF 1944 őszén a győzelmesen előnyomuló szovjet hadsereg elérte Heves megye határát s megkezdte a megye felszabadítását. A megyében levő fasiszta alakulatok elkeseredett harcok árán lépésről lépésre adták fel hadállásaikat, megnehezítve a Vörös Hadsereg előnyomulását, s meghosszabbítva a polgári lakosság szenvedéseit. A visszavonuló alakulatok a legféktelenebb barbársággal pusztítottak minden értéket, figyelmen kívül hagyva, hogy az hadászati objektum volt-e vagy nem. A felszabadulásról beérkezett községi jelentések tömegesen számolnak be templomok, iskolák, lakóházak, patakhidak felrobbantásáról, élő állatok elhurcolásáról, a villanyvezeték tönkretételéről. 108 patakhidat robbantottak fel a megyében és tönkretették a villanyhálózat 70%-át [1], A hadi jellegű objektumok természetesen méginkább megsínylették a fasiszták pusztítását. Egercsehiben felrobbantották a generátorokat és az osztályozó épületet, a tárnákat pedig vízzel árasztották el, Bélapátfalván a legfontosabb gépalkatrészeket leszerelték és elszállították. A hadászati szempontból nem jelentős eger—putnoki vasútvonalat több mint 20 helyen felrobbantották, felrobbantottak többek között két alagutat és számos vízáteresztőt. Ezeknek a rombolásoknak nagy része egyáltalán nem volt hadi fontosságú, hanem kizárólag a polgári lakosság ellen irányult. Ennek a vandalizmusnak egyetlen célja, hogy a helyreállítási munkát megnehezítse, a normális élet kibontakozását hátráltassa, s ezáltal a lakosságban elégedetlenséget keltsen a kialakuló demokratikus államhatalommal szemben. A Szálasi-kormány kiürítési felhívásának eleget téve, elmenekült állomáshelyéről a jobboldali beállítottságú megyei és városi vezetőség, sőt a községi elöljárók egy része is. Heves megye tehát 1944 novemberében lerombolva és kifosztva, egykori uraitól és vezetőitől elhagyatva érte meg a Vörös Hadsereg felszabadítását. Heves megye az ország területének arra a részére esik, ahol a Vörös Hadsereg harca viszonylag hamar meghozta a felszabadulást, ahol a német és nyilas rémuralom nem tobzódott olyan sokáig, mint Budapesten, vagy az ország más területein. A Vörös Hadsereg egységei no387