Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

érdemli, hogy az egykori püspöki város a magyar királyság városai (azaz a szabad és királyi városok) közé soroltassék [77]. Eger lakosságának nyomására ekkor vetette fel először Fischer kamarai adminisztrátor a város szabad és királyi rangra emelésének gondolatát. A kincstári kezelés a török iga alól felszabadított Egert mint újszerzeményt vette birtokába, mellőzvén az egri püspöknek és káptalannak régi birtokjogát. Mint kincstári birtokot képező város másnak, mint királyi városnak nem is volt tekinthető. Minden újonnan betelepült egri lakosnak volt belső és külső telke (szántóföldje, rétje, szőleje stb.) [78], Az egriek a budai kamiarai adminisztrátorhoz 1694. július 6-án kelt levelükben joggal állíthatták, hogy a kamarai igazgatás az Eger körül elterülő pusztákat is az egri lakosok javára és hasznára adta oda [79]. Fischer kamarai adminisztrátor 1688. július 20-án újabb felterjesztést intézett a királyhoz, amelyben előadta, hogy bár eddig Eger szabad és királyi város nem volt, mégis tekintettel a város lakosságának szaporítására, mivel az Egerben települni kívánók itt nem mint parasztok, hanem mint polgárok óhajtanak élni, ezeknek szem előtt tartásával meg lehetne adni a városnak a szabad és királyi városi rangot és jelleget. Igaz ugyan, hogy az 1687. évi XVII. tc. tiltja a szabad és királyi városok számának szaporítását, de ez — Fischer érvelése szerint — nem lehet akadálya a rangemelésnek, mert a király ,,a neo-akvirált területeken, amelyek különleges igazgatási szabályok alatt állanak, saját belátása szerint, a maga hasznára úgy rendelkezhet, ahogyan neki tetszik" [80]. A bécsi államtanács kedvezően fogadta Fischer felterjesztését, s az államtanácsban I. Lipót király is beleegyezését adta ahhoz, hogy Eger szabad és királyi városságot nyerjen. A király 1688. augusztus 6-án Bécsből keltezve adta ki eme elhatározásáról a megfelelő, német nyelvű és Fischer Mihályhoz intézett resolucióját (,,... Wollen Wür mehr berührte Stadt Erlaw für unser königliche freye Stadt hiemit in Gnaden erklärt haben, worauf der Status Civilis Alda mit Ordnung zu incaminieren" [81]. Fischer 1688. szeptember 3-án egri házában összehívatta a város főbb és előkelőbb vezető lakóit, s kihirdette előttük, hogy a király Egert szabad és királyi rangra emelte. Fischer hirdetményével azonban Eger város csupán csak tényleg, de nem jogilag lett szabad és királyi várossá. A város életének kamarai korszaka — bár végeredményben ez is földesúri kormányzás volt —, jogilag sokban különbözött a Magyarországon eddig gyakorlatban levő földesúri kormányzástól. A különbség gyökerét abban jelölhetjük meg, hogy a bécsi udvar minden várost, amely a török alól felszabadított területen feküdt, királyi városnak tekintett, s velük tényleg úgy bánt, mintha a király „peculiumai" lettek volna. A felszabadult püspöki városok a kamarai igazgatás alatt majdnem a szabad királyi városök szabadságával éltek. S ez nem egyedülálló jelenség a kamarai kormányzás alatt álló városok között. Ilyen volt a helyzet Pécs városában is a kamarai kormányzás idején; 356