Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Valláslélektan, valláskritika, ateista nevelés

— ismeretlen a „természet világálban". Tehát az analógia alapvetően hamis. Amellett önellentmondás is a „természetes világ" bármilyen analógiájára hivatkozni egy olyan „természetfeletti", szellemi világban, amely a természeti világtól lényegében különböző és megismerhetetlen. e) A keresztény tanítások pszichológiai képtelenségei folytatódnak a „megváltásról" szóló tanításokban, Krisztus emberségével, emberi pszichikai tulajdonságairól szóló tanításokban. Ide kapcsolódnak a katolikus vallás „Szűz Máriával" foglalkozó tanításai, Mária megdicsőülése „lélek szerint" és „anyai közvetítése" az istennél. f) A katolikus dogmatika különleges pszichikai problémákat vet fel az ún. „szentségekkel" kapcsolatban is, főleg a „bűnbánat szentségé"-nél. g) Végül sajátos — misztifikált pszichológiai problémák adódnak az ún. „végső dolgokkal" — a pokollal és mennyországgal — kapcsolatban is. Az említett tényezők a keresztény tanításból vettek —, de megjegyezhetjük, hogy ehhez hasonló problematika számos egyéb, nem keresztény vallásban — különösen az izlámban és az izraelita vallásban — megvan. Nagyabb eltérés adódik a buddhizmus esetében, amely a személyes isten helyett személytelen isteni őselvben 'hisz. A buddhizmussal szemben tehát nem érvényesíthetők azok a pszichológiai kritikai szempontok, amelyek a keresztény személyes istenhittel, az isten pszichikai tulajdonságaival kapcsolatban említésre kerültek. Viszont újaibb — nem 'kisebb — kritikai szempontokat kell felvetni a hinduizmus, buddhizmus és egyéb vallások „lélekvándorlást' tanításaival szemben. Ez a tanítás egyrészt misztifikálja, a vallási tökéletesedés szemszögéből az abszurditásig torzítja az örökléssel kapcsolatos tapasztalatokat, — másrészt pedig az egyének és tömegek felemelkedési, boldogulási vágya szolgálatába is állítja a „lélekvándorlásban" való hitet. * ** Eddig a vallási tanítást, annak pszichikai oldalát a vallás dogmarendszerével kapcsolatban, a vallással, mint a társadalomban érvényesülő hitbeli közösséggel kapcsolatban vizsgáltuk kritikailag. Ezzel azonban nem merült ki a valláslélektan, a pszichológiai valláskritika területe. Felvetődik még a következő kérdés: B) Hogyan jön léire az egyéni vallásosság? Melyek az egyének vallásosságának főbb pszichikai vonásai? E kérdésekre a tudományos fejlődéslélektan, a gyermeklélektan adja meg a választ. Tovább differenciálva: spontán fejlődik ki a gyermekben a tételes vallás, személyes istenhit, a vallásosság, vagy csupán a környezet, a nevelés hatására? 34