Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Valláslélektan, valláskritika, ateista nevelés

A teológiai érvelés további hibája abban van, hogy nem tesznek különbséget a pszichikai megismerés reális és torz, hamis mivolta között. Képzeletünk lehet hamis, torz, — ugyancsak a félelem is lehet reális vagy irreális. b) A kereszténység hisz a személyes istenben, akinek „abszolút értelme" van és egyébként is pszichikailag mindenben tökéletes lény. Különösen hangsúlyozzák a teológusok az „isteni akarat" tökéletességét, ennek jegyeiként az isteni akarat teljes „szabadságát" és „mindenhatóságát" említik. Ismét, többszörösen is hibás a keresztény teológusok érvelése : elsősorban a „pszichikailag abszolút" tökéletes lény feltételezése pszichikailag magában véve is képtelenség, kibékíthetetlen belső ellentmondásokkal terhes, abszurd ismeretelméleti és pszichológiai konstrukció. Méginkább képtelen állítás, hogy test, idegrendszer nélkül létezhet egy ilyen tökéletes pszichikummal bíró lény. Ez a koncepció, amellett, hogy önkényes, szubjektívista, .még szélsőségesen fejlődésellenes, metafizikus is: az isteni pszichikum „abszolút tökéletessége" kizár minden fejlődést. Márpedig a fejlődés egyetemes természeti és társadalmi törvény. Ha mármost erre a teológusok azt felelik, hogy egy „természetfeletti világban" nem érvényesek a „természeti világrend" törvényei — továbbkérdezhetjük: akkor honnan ismerhetik meg e számunkra megismerhetetlen világ törvényeit? Itt már nyilván semmiféle objektív, bebizonyítható tényre, tapasztalatra nem hivatkozhatnak, hanem csupán a „kinyilatkoztatására, az isteni sugallatra — ezek azonban semmiképp nem tekinthetők tudományos érveknek, bizonyítékoknak. c) A keresztény teológia lélekkel bíró testetlen szellemeknek képzeli el az ún. „angyalok"-at. Ezeknek az emberénél sokkal fejlettebb pszichikumot tulajdonítanak. (Bár az, hogy milyen mértékű és jellegű az angyalok értelme, szabad akarata, tettereje, beszédje stb. sok tekintetben vitás a teológusok között is.) Ezzel kapcsolatban ugyanolyan cáfoló érveket kell felhoznunk, mint amelyeket az isten személyes pszichikai tökéletességénél már említettünk. d) Idealista, tudománytalan tanításokat tartalmaz az emberi lélekről szóló egyházi tanítás is. Eszerint: az emberi lélek — „szellem", „szabad akarata" van és az emberi lélek „halhatatlan". A lélek a test „szubsztanoiás formája" a keresztény vallás szerint. A teológusok között nem kevés vita folyik az egyes emberi „lelkek" eredetéről (preegzisztencializmus, emanatizmus, generácionizmus, kreácionizmus stb.) és fejlődéséről is. Az érvelés alapvető tudománytalansága itt is az idealista „lélek fogalom", melyből — nagymértékben ókori idealista filozófusokra támaszkodva — a keresztény dogmatika az említett tételeket fejtette ki. A bizonyítási eljárás itt is — abszurditása mellett — önellentmondó is. Az élet és halál, az anyagok felbomlásának analógiáját próbálják ráhúzni a lélek-fogalomra — teljesen logikátlanul, önellentmondóan. Az élet, a természet és társadalom valósága ugyanis csupán különböző fajta átalakulásokat ismer, de az anyagnak és energiának teljes megszűnése 3 33