Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János

sorsa. Szétfolyó áradás jellemzi Komáromi regényeit Pados Pál véleménye szerint is. Komáromi kevés gondot fordít a szerkezetre, kedvenc alakjainál vagy a tájnál szívesen, hosszan elidőzik, és elhagyja a főcselekményt. Az anekdoták mellett Komáromi szívesen citál aforizmákat is, amelyek kétségtelenül ízessé, hangulatossá teszik regényeit. Kánya tiszteletes azt a tanácsot adja a nősülni vágyó Szikora tanítónak biztatásul: „Régi tapasztalat, hogy valamennyi hajadon csupán addig nem hajlandó menni, amíg nem viszik". [29] (Harangoz a múlt. 183. old.) Az anekdoták és aforizmák nem maradhatnak el a „Régi ház az országúinál" és „Az ősdiák" c. regényekből sem, azonban itt az író már jobban szélesíti a főhős életútját és az élet több területén végigvezeti. „Az ősdiák'^ban ... a budapesti egyetem háború előtti ifjúságának pontos léiekrajza van.. . [30] (Karácsony Sándor: Protestáns Szemle 1930. 118. oldal.) Mudrony Sanyi kerüli az egyetemet és újságírással, versírással foglalkozik, de benne is ott lüktet a háború előtti ösztönösen megérzett izgalom. Ez is keretes mű, mint a „Pataki diákok", s a keret azt akarja talán mutatni, hogy az idő múlik, az emJberek változnak, eltűnnek, újak jönnek, de az élet nem áll meg. A két időpont között bemutat alakokat, kisebb-nagyobb problémákat, hamvas szerelmek ébredését, küzdeni tudó tudományszomjat, flegma, apatikus életszemléletet, gőgös, könnyelmű élnivágyást, de mindig valami biztató, megnyugtató, bátorító életigenlés árad a művéből. S ez Komáromi egyik legfőbb érdeme, hogy az élet minden pillanatában tud optimista, bizakodó lenni, s a feltétlen életszeretet, a lankadatlan reménykedés átragad az olvasóira is. Az első témakör regényeiben nemcsak önmagát adja és ábrázolja, hanem igyekszik a családtagokról és a szélesebb környezetről is képet festeni. Regényeinek hátterében a paraszti munka és a nyomor áll. A paraszti sors ellen lázadó őskuruc természetet örökíti meg az apai nagyapja alakjában, a „Hé, kozákok"-ban. A „Hé, kozákok" hősei nyomorba fulladt emberek, ákik nagy akarással, valami belső indulatos tűzzel, de sokszor melankolikus nemtörődömséggel tapossák a sáros, pocsolyás magyar utakat. A hősökön a kozákvilág indulatos akarása, a kirobbanni kívánkozó testi erő, és a mindenre való elszántság látszik. A föld haragos visszakövetelése hallatszik ajkukról, :s egyre húzzák a kozákok az élet iszonyatos igáját, de néha pálinkába feledkeznek, s attól remélnek új, korszaknyitó ötleteket. A lázadó vén főkozák és társainak sorsát nagy együttérzéssel nézi Komáromi, de itt mutatkoznak meg legjobban az író korlátai, amikor maga is visszaretten attól, hogy a főkozák valamilyen erőszakos tettre ragadtatja magát. Komáromi hű és igazságos krónikása a mérhetetlen paraszti nyomornak, eljut odáig is, hogy a nép aspektusán keresztül nézi a világot, de gyökeres, forradalmi változást nem akar, s nem fúj harci riadót regényeiben az elnyomók ellen. A 20-as években írt regényeiben még bátran vallja a paraszti származását, büszkén ír arról, hogy szülei nyomorgó parasztemberek voltak, de a 3 0-as években írt műveiben már, mikor miniszterek barátságával dicsekedhetett, szégyellte egyszerű származását dokumentálni, s nemlétező előkelő rokonait emlegeti. Az írói sikerek tetőpontján 17 289