Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János

rendkívüli eszükkel, vagy testi erejükkel emelkedtek a magas szférákba. A „Pataki diákok"-ban a professzorok és az idősebb jogászok és teológusok az „óriások", míg a „Hé, kozákokéban és a „Harangoz a múlt"ban Vajda György a felnagyított ember, aki „ . . . félkarjával hajítja át maga fölött sógorát. .." [28] (Harangoz a múlt. 92. oldal.) A józan paraszti ésszel rendelkező Barla Jóska azonban megtalálja a reális talajt, megszokja az új környezetet, és becsületes jellemével, törekvő akaratával a legjobbak közé küzdi fel magát. Komáromi élethűen ábrázol, lebilincselően anekdótázik, de adós marad a helyes következtetéssel, a kemény bírálattal, hogy a szegényparasztság gyermekeiből csak egyegy jutott el a műveltség otthonába, az is emberfeletti erőfeszítéssel, a többi azonban származása és nincstelensége folytán kívülrekedt a tudomány kapuján. A „Pataki diákok" érdekes szerkezetű mű. Komáromi egy keretbe helyezi a kis Barla Jóska sorsdarabját. Korpa bácsi a harmadízben negyedéves teológus hallgató mesét mond a kollégium kertjében, s ez az expositió egyúttal záróképe is a regénynek. Az expositió meséjének többszöri ismétlődése jellemzi a többi regényeit is. A „Harangoz a múlt"-ban a zehernyei tetszhalott Tóth Antal többször is rémületbe ejti a falut, vagy a „Régi ház az országúinál" c. regény expositiójában megjelenő Feczkó Jancsi többször panaszkodik „istenverte" sorsáról. „Az ősdiák" Drabant Pétere is észbontó eleganciával jelenik meg a regény elején és végén. Az azonos szituációkéseseményék ismétlődése mellett, az író kijelöl a maga számára a regényben egy célt — legtöbbször a hős életének néhány esztendejét bemutatni — s azt a sok lírai és epikai kitérők közepette is megvalósítja. Az események fő vonalát a „Pataki diákok"-ban— Barla Jóska első esztendeje a kollégiumban — megtartja az író, de közben állandóan anekdótázik. Az anekdoták szervesen beleilleszkednek a regénybe, és vagy a főeseményt színesítik, vagy témaváltásul szolgálnak az események során. Komárominak megvannak a kedvenc anekdotái, amelyeket többször felhasznál a regényeiben. Egy-egy anekdota ugyanazon regényben is többször előfordul. Korpa bácsi kétszer mondja el a „Pataki diákokéban a perkupái száz farkas történetét. Szűcs pátrit, a nyugdíjas szépírástan professzort, — mivel nagyon kövér — kétszer létrán lökik be a szekérbe a „Harangoz a múlt"-ban Petykó Mihály többször is elmeséli, hogyan adta el a szürke lovat a tótoknak. (Régi ház az országútnál.) Mudrony Sanyi — így hívják a diák Komáromit a „Régi ház az országútnál" c. regényben — többször is kísérteties lépteket vél hallani, mintha meghalt anyja szelleme lenne. „Az ősdiák" jogászai gyakran kölcsönöznek önkéntes pajtásuknak, Martin Pálnak néhány fillért. Az anekdoták sokszor öncélúak Komárominál, és nem viszik előre a főcselekményt. A „Harangoz a múlt" c. regénye nem más, mint egy anekdótafüzér. Több témaszálon fut a regény története, és az egyes anekdótafüzér-osoportok adják a szerteágazó témák egy-egy szálát. Mudrony Sanyi sorsa, a hatodik évébe forduló kisfiú története kapcsolja egybe a sok fonálon futó anekdotákat, mintegy szilárd gerincét képezve az egyébként szétfolyó történeteiknek. Minden anekdotának a maga fonalán van folytatása és az anekdota végén és az új anekdota kezdetén ott van Mudrony Sanyi kis 288