Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János

nem jutott túl ezen a nemesség utáni nosztalgián. Bár Komáromi az elkeseredett szegénység kétségbeesett harcát dokumentálja, de lázadás nincs nála, a társadalmi problémák forradalmi megoldásától visszariad. Ezek a korlátok és a fellobbanó soviniszta láng szorították háttérbe Komáromi Jánost. Komáromi Jánostól minden hibája ellenére tanulhattunk. Megmutatta, hogy az emberek csak békében élhetnek boldog alkotó életet, mert a háború csak véráldozatot követel, gyűlöletet szít és nyomort hoz. Az embereket egymáshoz őszinte érzés, áldozatvállaló szeretet, a legbensőbb énben gyökerező szerelem kötheti csak össze. A természet örök szépségei megnyugvást, bizalmat és új erőt adnak az embernek, és ráirányítják az emberek szemét az esztétikai szépre. Mélységes humánus tanulságok szunnyadnak Komáromi alkotásainak a mélyén. Egy kissé félresiklott életút, de egy bizonyos területen felületes életszemléletből fakadó torzítások, de sok komoly tanulság, művészi átélés, helyenként mesteri ábrázolásmód — ez Komáromi János életműve. Komáromi János társadalomszemlélete és kompozíciós művészete regényei ^alapján Karinthy Frigyes egyszer tréfásan azt mondta Füst Milánról, hogy amiint megtanult írni, megírta összes műveit, s azóta egyebet sem tesz, mint átírja őket. Karinthy minden tréfájának mélyén valami frappáns igazság rejlik, amely a humor szárnyán is egy mélyen megfontolt, komoly ítéletet rejt magában. Ez a szellemes aforizma bizonyos mértékben érvényes Komáromi művészetére is. Komáromi Jánosnál is nehéz egy határozott fejlődési irányt kimutatni, talán olyan fejlődésről beszélhetünk, mint a népköltészeté, vagyis új és új variációk születnek a kiválasztott témákról, az alaptémát bdkroztatja, illetve a kész műveket csiszolja, gazdagítja, vagy új epizódokkal bővíti. A zsinóregyenes fejlődési irány hiánya azonban nem jelenti azt, hogy Komáromi témahiányban szenved, vagy regényeinek kompozíciós szerkezete teljesen elvetendő. Talán a túlgazdag témaanyag, a sokrétű élmény felhalmozódása Komáromiban is egyik oka lehetett — a már elemzett, illetve elemzendő többi ok mellett — annak, hogy az író nem tudott egy bizonyos irányban határozottan elindulni, mert a sokfelé ágazó témákból sem tudott mindig egy olyant kiválasztani, amelyikből haladó, korszerű regényt formálhatott volna. Komáromi képzeletvilágát három forrás táplálja: a gyermekkori élmények, a szülői ház, az iskola, a falu; másodszor a történelem, különösen a felső-tiszavidék váraihoz, kastélyaihoz és az ott élő történelmi személyekhez — főleg Rákóczihoz, Esze Tamáshoz és általában a kurucokhoz fűződő történetek; harmadszor az első világháború személyes háborús „élményei", s próbálja a világháború magyar katonájának véres emberi sziluettjét megrajzolni. Komáromi regényeinek negyedik csoportjáról is beszélhetnénk, amelyben az örök emberi viszonyt, a nő és férfi kapcsolatát elemzi, s a világháborúban megfáradt, hányatott életű 286