Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János

a hűséges menyasszony még egyszer meglátogatta a vőlegényét, ekkor Nagy Sándornak, a gyorsírás megalkotójának meghívott vendége volt, aki nagy barátságban volt a „gyorsíró-matador" Komáromival. Az író ekkor is még a kórházban pihent, és jócskán bicegett. Nem sokáig maradt Komáromi ezután a kórházban, mert mint az irodalommal is foglalkozó rokkant katonát Bécsbe rendelték, ahol a hadügyminisztérium sajtóosztályára került és a magyar ügyek referensévé nevezsték ki. 1915 őszén került Komáromi Bécsbe és itt is maradt 1917-ig. Ezt a két esztendőt örökíti meg a ,,Cs. és kir. szép napok" c. regényében. A fiatal író az említett művében a merészen bíráló és az élesebb szókimondásra is kapható ember szerepében tűnik fel. A költőnek az a feladata, hogy a magyar lapokat ellenőrizze, és a veszélyes, destruktív, háborúellenes cikkeket aláhúzza és jelentse. Novellákat is ír Bécsben, amelyeket német nyelvre is lefordítanak és óriási érdeklődés kíséri őket. Mint irodalmi „hatalmasságot" az elaggott tábornokok is felkeresik, hogy semmitmondó verseiket Komáromi kegyeibe ajánlják. 1915 karácsonyán váratlanul Legenyén terem, hogy változatlan hűségéről tanúbizonyságot tegyen a szeretett leendőbelije előtt. A hangulatos bécsi utcák zajába visszatérve sem homályosul el Soltész Irénke képe, s egy alkalommal Komáromi újabb szabadságot kér, hogy hazautazhasson menyasszonyához, vagy úgy is mondhatnánk, jövendőbeli feleségéhez. 1916. május 25-én Legenyén megtartották az esküvőt. A Soltész papa is elfeledte már a háború zivatarában, hogy a jogászdiplomát belépőjegyül követelte a családba nősülés zálogául. Az eltávozás kurta ideje gyorsan elrepült, Komáromi egy ifjú, bájos feleséggel tért vissza Bécsbe. Közben az önkéntesből hadnagy lett, és lassan eljött az idő, mikor Komáromi megvált Bécstől, és 1917-ben feleségével hazaköltözött Budapestre. Az ifjú asszony lakáshiány miatt nem maradhatott Pesten, és arra kényszerült, hogy egy rövid időre hazáköltözzék Legenyére. Egy évig külön éltek, ritkán tudtak csak találkozni. 1918 júliusában meghalt a magyar gyorsírás nesztora, Nagy Sándor, aki atyai barátsággal viseltetett az író iránt, és Komáromiék az ő Szabóki utcai lakásába költözhettek. Egyelőre Komáromi még a Budapesti Hírlap kötelékeben maradt. Az író emlékezetében tovább kísértett a háború szörnyű élménye, s valami végzetszerűséget is látott benne. A háború befejeztével megkötött béke sem elégítette ki. A trianoni határok nagymértékben felbőszítették az írót, és mély sovinizmust szültek benne. A sovinizmus és az irredentizmus, mintegy fekélyes betegség végigkísérték Komáromit egész életén, s hol erősebb, hol gyengébb fluctuatioval mindig a felszínre kerültek Komáromi műveiben. Az 1919-es Kommün is idegen maradt Komáromi számára, s nem értette meg az évszázadok óta eltiprott milliók harci riadójának szavát, és távolmaradt a jogot és emberséget követelő proletárok barrikádjaitól. De a világháborút és a proletárforradalmat követő évek hivatalos politikája sem elégítette ki Komáromi Jánost. A kormányzat bírálójává válik, azonban jobbról bírál és nem balról. A forradalom bukása után nemcsak a politikai életben, hanem az irodalmi életben is megindul a restaurációs folyamat. A hivatalos irodalom úgy látta, hogy nincs más feladata, mint 280