Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János

az, hogy folytassa a hagyományok kitaposott útját, vagyis a nemzeti klasszicizmusban, az úgynevezett népi-nemzeti irányban látták az iro­dalom fejlődésének útját. A hivatalos irodalom képviselői rágalmakat szórtak a Kommünnek a proletariátus számára sorsfordulót hozó nap­jaira, és üldözték azokat a haladó gondolkodású írókat, akik együtt­érzéssel szemlélték a munkásság nagyszerű harcát, vagy részt vettek a derűsebb jövő formálásában. A 10-es évek végén Komáromi az újságírás mellett egyre több időt szentelt a novella- és regényírásra. 1917-ben jelent meg a ,,Tilinkó" c. elbeszéléskötet, 1919-ben pedig megjelent az első regénye, az „Elment a nyár". Még 1919 őszén az „Elment a nyár"-ból színdarabot kezdett írni, „Falusi játék" címmel. „Császár Elemér külön figyelmeztetett, hogy írjam át". [17] (Naplója.) 1919 augusztusában megszületik Ágneske, Komáromiék első gyer­meke, s ettől kezdve az apa elhatározza, hogy fizetésének egy részét minden hónapban félreteszi Ágnes részére. 1920. március 11-től egy új naplót kezd írni, amelyben rendszeresen bejegyzi jövedelmét és kiadá­sait, regényeinek és novelláinak megjelenéseit, és sok magánjellegű beírást eszközöl. A naplóját kisebb megszakításokkal 1937. február 2-ig vezette. Komáromi köziben megvált a Budapest Hírlap-tói, és Milotay István lapjához, az „Üj Nemzedék"-hez került. 1920 decemberében Mi­lotay vezetésével az egész szerkesztőség kivált az Üj Nemzedékből, és Milotay István és Pethő Sándor vezetésével megalapították a „Magyar­ság" nevű napilapot. Komáromi János is a Magyarság munkatársa lett. A Magyarság Habsburg-párti legitimista lap volt. Komáromi nem volt legitimista, azért volt itt, mert innen nyugodtabban bírálhatta a kor­mányt. Később Tormay Cecil lapjához, a „ Napkelet "-hez megy, amely a hivatalos irodalom politikájának szószólója volt. Tormay Cecil lapjánál azonban sok tehetséges és jóhiszemű író is megfordult, akiktől Komá­romi sokat tanulhatott. Komáromi János egyre nagyobb erővel látott hozzá, hogy gazdag élményanyagából novellákat és regényeket formáljon. A napilapok és folyóiratok hasábjain egyre gyakrabban tűnnek fel Komáromi folyta­tásos novellái és regényei, sőt néhány elismerő cikk is születik. A hi­vatalos kiritika is kezdi elismerni Komáromi tehetségét. De nemcsak új­ságokban, hanem regényalakban is megjelennek írásai. A 20-as évek elején kerül nyomtatásra a „Rongyos Gárda", „Szegény legények", „Esze Tamás . . .", „Zúg a fenyves", „Vidróczki s még néhány ágról­szakadt", „Hé, kozákok" és a „Régi szerető". A „Zúg a fenyves" „Teri" címmel, a ,,Hé, kozákok" pedig „Hé, Kozákén" címmel németül is meg­jelent. Az 1920-ban kezdett naplójában szinte minden napjáról pontos beszámolót ad. 1921. április 30-i dátum alatt ezt olvashatjuk: „E hónap utolsó napja annyiban érdekes, mert ugyané hónap első napján dél­előtt 11 óra 11 perckor léptem be a szombathelyi püspöknek, Mikesnek kertjébe . . ." [18] (Naplója.) Számomra, mint szombathelyi tanárnak, kuriózumszámba menő érdekesség az, hogy Komáromi János Szombat­helyen is megfordult. Pár sorral lejjebb ezt írja naplójába Komáromi János: „tegnap volt kilenc éve, hogy megkértem Icust". Alatta ez olvas­281

Next

/
Oldalképek
Tartalom