Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua

között): Arithmetica numeros computat, qui seu quomodo compendiose addantur, subtrahantur, multiplicentur, dividantur per se invicem . . Apáczai (Magyar Encyklopediae: IV.) hasonló szóhasználatára idézzük most a következő szakszavait: egybe-vettetni, a szám elvonatik, s sokasítás, sokasíttandó szám m.egsokasittya, által-úton sokasíttyuk. Az által-úton {röviden, rövid úton, compendiose) közös használata különösen figyelemre méfltó, bár a régi magyar nyelvben elég gyakori volt az által 'brevior, kürzer' jelentésben való használata is (vö. NySz. I. 85.). Szenczi Molnár a via compendiosa magyarítására is az általüt szót használja fel. A compendiario (adv.) latin formát is aaltal útónnal értelmezi magyarul. Különben Calepinusnál is a compendium: altalút, rouid mod, a compendario pedig által uton .. . (vö. még: MNy. 7:81—82) [24]. A közös forrás tehát ezekben az adatokban is kereshető. Következetes a különbség az additio műszó magyarításában: Szilágyi Benjámin: öszve-adattassanak, Apáczai: egybe-adattatás, egybeadás, Szenczi: hozzátétel. Vannak természetesen olyan aritmetikai, matematikai magyar műszavak is (pl. sokasítás, megsokasít, eloszt stb.) Szilágyinál és Apáczainál egyaránt, amelyeket Szenczi Molnár szótárából is vehették. De Szilágyi Benjámin e fogalom- és szókészlet körében használt magyar műszavai közül is néhány Szikszainál is megtalálható: a Szám vetésről való tudomány (aritmetica), a Számvető, Számvető (tabla) (Janua: Számvető, Számvető-tábla!) stb. Szilágyi Benjámin a mathematica disciplinae latin jelzős szerkezetnek egyrészt a mathematikai tudományok (mesterségek) magyar megfelelőjét adja, másrészt a mathematikai szónak szinonim párjaként a mutatással tanulandó nyelvi formát használja. A NySz. (II. 900—901.) is idézi a Januaból ezt az adatot. Szenczi a mathematika latin formát csák németül értelmezi, magyarul nem. A mathema (-atis) magyar megfelelője azonban Szenczinél: bizonyos erősségből és megmutatásból álló tudomány. A mutatás szónak a régi magyar nyelvben rokonértelmű párja volt a képlet szó is. Ilyen összefüggésben és forrásokban és források nyomán használta fel Szilágyi a matematika magyar megfelelőjét. A Januanak mint gyakorlati irányú tankönyvnek textusa a kitűzött oktatási célnak (,,a telly es Világot s az egész Deák nyelvet rövid summában megmutatni") [25] megfelelően, s az ismereteknek ,,a polgári praktikumok színvonalán" (Bán Imre) való megválogatása és összevonása miatt nem, vagy alig tartalmaz komolyabb elméleti rendszerezést és elmélyültebb tudományos kifejtést tükröző részleteket, komplikáltabb nyelvi képleteket, s a „fentebb" (sublimis et grandis) stílusra törekvést is példázó mondatformákat [26]. így a fordítót nem állította nagyobb nyelvi, stilisztikai, retorikai nehézségek elé. A Januaban a dologismeret lévén az elsődleges, a dolgokat, a tárgyakat megnevező nevek, a „technicum vocabulum"-ok magyar megfelelőinek felkutatásában és felhasználásában egyaránt jó munkát végzett Szilágyi Benjámin. Nem volt olyan nagy nyelvteremtő tehetsége, mint amit Apáczainál értékelhetünk, de jó és megbízható filológusként fordította le a Janua latin textusát. Fordítása elsősorban szótörténeti szempontból értékes forrásunk. A magyar szótári hagyomány lelkiismeretes felhasználása mellett 205