Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Az orosz igeaspektusok tanításának néhány módszertani problémája

írásbeli gyakorlat is kapcsolódik, amelyeknek főbb típusai a következők lehetnének: 1. Kiírni a szövegből külön oszlopokba a folyamatos és befejezett igéket. 2. Folyamatos ós befejezett igék ragozása a három időben. 3. Mondatok kiegészítése a zárójelbe tett igepár megfelelő alakjával. 4. A szövegi vid-használat indokolása. 5. A vid felismerése a) jelentéséből, b) morfológiai eszközeiről. 6. Mondatpároik szerkesztése azonos szavakkal, de különböző vidű igei állítmánnyal. 1. Mondatok szerkesztése megszabott (jelen, múlt, jövő) igeformákkal először mondatpárok formájában, később a vidék elszigetelt használatával. 8. Befejezett szemléletű igék képzése különböző előképzőkkel. 9. A szemlélet felcserélése adott mondatokban. Minden gyakorlatnál meg kell kívánni a szóbeli indokolást, illetőleg magyarázatot. Hansúlyozni kívánom, hogy a vidék általános iskolai Oktatásánál a lényeges nem a vid-kategória elmélete, hanem annak a néhány igepárnak jelentése és használata, amelyekről a tantervi utasítás megemlékezik. Az elméleti magyarázat csak arra való, hogy ennek a néhány igepárnak közös vonásait kiemelje, gyakorlati alkalmazásukat elméletileg is alátámassza. Ha az általános iskola jól megalapozza a vidék tanítását, a gimnáziumiban, ahol a legújabb tanterv szerint most már az első osztályban kerül sor a videkkel való foglalkozásra, könnyebb lesz rá építeni. Véleményünk szerint az általános iskolából hozott vid-ismeretek alapos átismétlése után még legalább 'két-három hónapon át a többek között éppen a vidék gyakorlásával kellene foglalkozni a gimnázium első évében. E dolgozat folyamán idéztük már A. Reformatskijt, aki szerint eddig tévesen összekeverték a „sopostavitel'nyj met od"-ot a sravniteVnyj metod"-ádl. Ö a kettő között éles különbséget tesz, mi azonban úgy látjuk, hogy az ő véleményével egyetértően elsősorban az ellentétek hangsúlyozása mellett nem mondhatunk le a hasonlóságok számbavételéről sem az oktatásban. Éppen ezért anélkül, hogy részletesebben kitérnénk a továbbiakban a gimnáziumi vagy felső oktatási vid-tanítás töméntelen sok problémájára, olyan példasorozatbal zárjuk ezt a fejezetet, amelyekből a magyar és orosz nyelv vonatkozásában a vidék használatát illetően mind az ellentétek, mind a hasonlóságok felvillanhatnak. A magyarban nincs igekötő — az oroszban befejezett ige: Üj iskolát és a patakon át új betonhidat építettek — Postrojili novuju skolu i cerez recku novyj betonovyj most. — Az Ifjú Gárda hőstettedről Fagyejev szovjet író írt regényt — O podvigach „Molodoj gvardiji" sovetskij pisatel' Fadejev napisal román. — A legidősebb fiú háromszor annyit kapott — Starsij syn polucil v tri raza bol'se. — Pál és Ilonka egy hónapot töltött falun — Pavel i Lenocka proveli mesjac 82