Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A szocialista esztétikai nevelésről

László a művésziét és környezet esztétikáját értette „esztétikai neve­lésben stb.) A gyakorlatban számos pedagógus az esztétikai nevelést azonosítja a „művészeti nevelés"-sel, és úgy véli, hogy ez lényegében csak az irodalom-, rajz- és énektanárokra tartozik. Ez a felfogás egy­részt az esztétikai nevelés indokolatlan beszűkítéséhez, korlátozásához vezet, — másrészt nem ismeri fel az esztétikai nevelés valódi jelentősé­gét a szocialista embernevelés egészében. Viszonylag ritkább — napjainkban és a gyakorló pedagógusoknál kevésibé előforduló — felfogás az esztétikai nevelés fogalmának túlsá­gosain tág értelmezése, amint az pl. René HUBERT könyvében (Traité de pédagogie générale, Presses Universitaires, Paris, 1946.) is olvas­ható [2]; a régebbi pedagógiában olykor esztétikai nevelésen „érzék­szervi" vagy „érzelmi" nevelést is értettek. * ** Következő kérdésünk: mi az esztétikai nevelés jelentősége? Mint­hogy az embert körülvevő valóságnak, a természetnek és társadalom­nak, kultúrának egyik meglevő és el nem hanyagolható összetevője a szépség (vagy ennek ellentéte: a rútság), — nyilvánvaló, hogy a sok­oldalú szocialista ember nevelésének az esztétikai nevelés is egyik lénye­ges tényezője. A fenti válasz közismert. Talán fel is vetődhet a kérdés: érdemes-e egyáltalán hangsúlyozni az esztétikai nevelés fontosságát? Véleményünk szerint érdemes, és szükséges is volna az esztétikai nevelés funkciójával, értékével az eddiginél behatóbban foglalkozni azért, mert számos pedagógusnál éppen az iskolareform bizonyos elvei­nek félreértése, vagy hibás, egyoldalú értelmezése következtében, olyan vélemény alakult ki, mintha napjainkban az esztétikai nevelés másod­rangú probléma lenne, mely a természettudományi-technikai művelés, a fizikai munkára nevelés, a gyakorlatiasság mögött csupán szerényebb helyet foglalhat el. A jelzett félreértés egyik forrása abban is lehet, hogy a reform során — a fokozott korszerűsítés érvényesítése és a túlterhelést okozó magas óraszámok kiküszöbölése következtében — egyes osztályokban a tananyagcsökkentés, valamint az óraszámok csökkentése is bekövet­kezett művészeti tárgyak esetében [3]. Az idevágó tényekből azonban nézetünk szerint semmiképpen sem lehet arra következtetni, hogy jelen­leg az esztétikai nevelés jelentősége csökkenőben van [4]. Az esztétikai nevelés mai időszerűségével, jelentőségével kapcsolat­ban megjegyezhetjük még a következőket: a) Az esztétikai nevelés nem korlátozódhat bizonyos meghatározott tárgyak anyagára, mert a szorosan vett „művészeti tárgyakon" felül bőven vannak lehetőségek az esztétikai nevelésre valamennyi tantárgy­ban. (Pl. a földrajzban, biológiai tárgyakban — a természeti szépség észrevétetése, tudatosítása; gyakorlati foglalkozásokon a munka és a ké­szített munkadarab esztétikai vonásai, elemei stb. [5]) 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom