Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Az orosz igeaspektusok tanításának néhány módszertani problémája

Az előkép zck első grammatikai íunikciója megvan a magyarban is: élni — tárgyatlan, átélni — tárgyas, verekedni — tárgyatlan, kiverekedni — tárgyas s i. t. Ami a másik funkciót illeti, ott kétségtelenül bonyolultabb a helyzet. E tekintetben legfeljebb egyes magvar igekötők perfektivizáló funkcióját lehetne az orosz viddei párhuzamba állítani, de a kettő nem ugyanaz! Mi hát a lényeges különbség köztük? Ezt a kutatás még nem tisztázta eléggé. Hogy a magyar és orosz igeszemlélet nemcsak a szemléletben, hanem a morfológiai kifejező eszközben is mennyire egybeesik néha, arra csak egyetlen példát említünk most meg: My jesco neskol'ko raz povtorim, ctoby zakrepit' dostignutyje rezul'taty — Még néhányszor megismételjük ezt, hogy rögzítsük oz elért eredmény ekei. A „néhányszor" arra utal, hogy a cselekvés ismétlődik. Ennek ellenére a befejezett alakot használjuk, mert minden alkalommal a cselekvés egésze, kezdete és vége lebeg szemünk előtt. Hogy az orosz ilyén vagy hasonló esetben melyik időt használja, pusztán attól függ, hogy hogyan szemléli a cselekvést. Mondhatná az orosz így is: My jesco neskol'ko raz eto povtorjajem, ctoby zakrepit' dostignutyje rezul'taty — Még néhányszor meg fogjuk ismételni, hogy rögzítsük az elért eredményeket. Látjuk: a magyar igehasználat is a szemlélettől függ. Az a kérdés, mit akarunk hangsúlyozni, az ismétlés egészét, vagy csak az ismétlés tényét. Az első esetben — mint láttuk — a magyarban is szintetikus jövőt használunk. Az egybevetés fontos elvét domborítja M Banó István is „Az orosz ige és tanításának néhány kérdése" című tanulmányában [21]. „Az orosz és a magyar nyelvtani jelenségek egybevetésével ugyanis két fontos módszertani elvet szolgálhatunk. Az anyanyelvből való kiindulás és a nyelvi jelenségek következetes összevetése egyrészt az orosz nyelvtani jelenségek tudatosabb és szilárdabb elsajátítását biztosítja, alapot ad a helyes fordításhoz; ugyanakkor azonban anyanyelvünk mélyebb és tudatosabb megismerését is előmozdítja" [22], Banó István a következőikben foglalta össze az orosz ige folyamatos és befejezett szemléletének megf eleléseit a magyar nyelvben: 1. Az igéhez megfelelő igeikötő járul. Az így képzett igepár rendszerint megfelel az alapigéből formaképzés útján nyert orosz szemléleti pároknak: strojif — postrojit', — építeni — felépíteni. Vegyestövű, szuppletív igepárral nem egyszer találkozunk a magyarban is, néha az orosszal párhuzamosan: govorit' — skazat' — beszélni — mondani, néha eltérően: kűrit' — zakurit' — dohányozni — rágyújtani. 3. Néha az oroszhoz hasonlóan, a magyarban is igéből képzett igével fejezzük ki a cselekvés megtelelő szemléletét: cerkat' — cerknut' — firkál — firkant, dvigat' — dvinut' — mozgat — (meg)mozdít, otkryt' — otkryvat' — kinyit — kinyitogat. Ezek Banó szerint a megfelelés legfontosabb lexikai formái. Emellett előfordulnak olyan esetek is, amikor mondattani eszközök fejezik ki a magyarban bizonyos igék szemléletét. 4. A lexikaiból való átmeneti formákat alkotnak a körülírás egyes 64