Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Az orosz igeaspektusok tanításának néhány módszertani problémája

esetei: pet' — énekelni, zapet' — énekelni kezdeni, plakat' — sírni, za­plakat' — sírva jakadni. 5. Az igekötő a magyar igének is rendszerint nemcsak a befejezett­ség jellegét kölcsönzi, hanem jelentését is módosítja. Pl. a megy igé­ből: elmegy, felmegy, kimegy, bemegy stb. Arra a kérdésre, hogy tesz-e az orosz nyelvhez hasonló különbséget a magyar nyelv a cselekvés befejezettsége és folyamatossága között, Banó azt válaszolja, hogv mind az a nézet, mely szerint teljes párhuza­mosság van e jelenséggel kapcsolatban az orosz és magyar nyelvben, mind a másik nézet, amely ennek éppen az ellenkezőjét állítja, misze­rint a magyarban a cselekvés befejezettségének és befejezetlenségének a jelölése teljesen hiányzik — egyaránt téves. Az igazság szerinte a kettő között van: ,,a magyarban is van hasonló jelenség, de ez nem tel­jesen azonos az orosz nyelv igeszemléleti kategóriájával." A magyar nyelvben ugyanis — állapítja meg Banó — a megkülön­böztetés alapja a folyamat és az eredmény szembeállítása. Az eredmény előtér beállítására a magyarban is általában igekötőt használunk (olvasni — elolvasni). Ebben tehát hasonlít az orosz nyelvre, de eltér tőle abban, hogy a magyarban a befejezett igének is lehet jelen ideje. (Néha — mint láttuk — erre az oroszban is van precedens!) Hasonlít a magyar az oroszhoz abban is, hogy a magyar igekötős igék jelen idejű alakja is legtöbbször jövő időt fejez ki: elolvasom ezt a könyvet, megtanulom a leckét. Abban viszont ismét különbség van a két nyelvben, hogy a magyarban befejezett aspéktusú igéből is lehet „fogok" segítségével jövő időt képezni: el fogom olvasni ezt a könyvet. ,,A legfőbb különb­ség tehát az, hogy a magyarban a befejezettség és folyamatosság nincs szoros kapcsolatban az igeidővel." Banó István rámutat még további különbségekre is. Bizonyos ese­tekiben a magyar nyelv nem fejezi ki az orosz ige szemléletbeli válto­zatait: az orosz nadojedat' — nadojest' igepárokra a magyarnak csak 1—1 szótári alakja van: untatni. Igaz, hogy az ,,untatni" és még sok más magyar igének nincs be­fejezett párja. Az újabb kutatások azonban azt is megállapították, hogy az oroszban is sokkal nagyobb az ún. párnélküli igék száma, mint azt eddig vélték. Sok esetben — állapítja meg Banó — a magyar nyelv bizonyos mondatokban nem használ befejezett vagy befejezetlen szemléletű igé­ket az orosz nyelvvel megegyező párhuzamossággal, bár megvan a ma­gyarban is az orosz igének megfelelő befejezett és folyamatos igepár: My casto priglasajem k nam ucenikov drugich skol — Mi gyakran meg­hívjuk hozzánk más iskolák tanulóit. (Az oroszban folyamatos, a ma­gyarban befejezett ige van.) De fordíthatnák az előbbi orosz mondatot így is: „Mi gyakran hívjuk meg hozzánk más iskolák tanulóit", de ez esetben nem az eredményt, hanem a cselekvés folyamatát emelnénk ki. Ezenkívül — szögezi le Banó [23] —, hogy a magyarban az igekötő­nek az igétől való elválasztása sok esetben akkor is megtörténik, amikor az oroszban megmarad a befejezett alak. Így pl. igéknek a kell, szüksé­5 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom