Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Az orosz igeaspektusok tanításának néhány módszertani problémája

esetei: pet' — énekelni, zapet' — énekelni kezdeni, plakat' — sírni, zaplakat' — sírva jakadni. 5. Az igekötő a magyar igének is rendszerint nemcsak a befejezettség jellegét kölcsönzi, hanem jelentését is módosítja. Pl. a megy igéből: elmegy, felmegy, kimegy, bemegy stb. Arra a kérdésre, hogy tesz-e az orosz nyelvhez hasonló különbséget a magyar nyelv a cselekvés befejezettsége és folyamatossága között, Banó azt válaszolja, hogv mind az a nézet, mely szerint teljes párhuzamosság van e jelenséggel kapcsolatban az orosz és magyar nyelvben, mind a másik nézet, amely ennek éppen az ellenkezőjét állítja, miszerint a magyarban a cselekvés befejezettségének és befejezetlenségének a jelölése teljesen hiányzik — egyaránt téves. Az igazság szerinte a kettő között van: ,,a magyarban is van hasonló jelenség, de ez nem teljesen azonos az orosz nyelv igeszemléleti kategóriájával." A magyar nyelvben ugyanis — állapítja meg Banó — a megkülönböztetés alapja a folyamat és az eredmény szembeállítása. Az eredmény előtér beállítására a magyarban is általában igekötőt használunk (olvasni — elolvasni). Ebben tehát hasonlít az orosz nyelvre, de eltér tőle abban, hogy a magyarban a befejezett igének is lehet jelen ideje. (Néha — mint láttuk — erre az oroszban is van precedens!) Hasonlít a magyar az oroszhoz abban is, hogy a magyar igekötős igék jelen idejű alakja is legtöbbször jövő időt fejez ki: elolvasom ezt a könyvet, megtanulom a leckét. Abban viszont ismét különbség van a két nyelvben, hogy a magyarban befejezett aspéktusú igéből is lehet „fogok" segítségével jövő időt képezni: el fogom olvasni ezt a könyvet. ,,A legfőbb különbség tehát az, hogy a magyarban a befejezettség és folyamatosság nincs szoros kapcsolatban az igeidővel." Banó István rámutat még további különbségekre is. Bizonyos esetekiben a magyar nyelv nem fejezi ki az orosz ige szemléletbeli változatait: az orosz nadojedat' — nadojest' igepárokra a magyarnak csak 1—1 szótári alakja van: untatni. Igaz, hogy az ,,untatni" és még sok más magyar igének nincs befejezett párja. Az újabb kutatások azonban azt is megállapították, hogy az oroszban is sokkal nagyobb az ún. párnélküli igék száma, mint azt eddig vélték. Sok esetben — állapítja meg Banó — a magyar nyelv bizonyos mondatokban nem használ befejezett vagy befejezetlen szemléletű igéket az orosz nyelvvel megegyező párhuzamossággal, bár megvan a magyarban is az orosz igének megfelelő befejezett és folyamatos igepár: My casto priglasajem k nam ucenikov drugich skol — Mi gyakran meghívjuk hozzánk más iskolák tanulóit. (Az oroszban folyamatos, a magyarban befejezett ige van.) De fordíthatnák az előbbi orosz mondatot így is: „Mi gyakran hívjuk meg hozzánk más iskolák tanulóit", de ez esetben nem az eredményt, hanem a cselekvés folyamatát emelnénk ki. Ezenkívül — szögezi le Banó [23] —, hogy a magyarban az igekötőnek az igétől való elválasztása sok esetben akkor is megtörténik, amikor az oroszban megmarad a befejezett alak. Így pl. igéknek a kell, szüksé5 65