Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Történetiség és korszerűség pedagógia-oktatásunkban

ból nélkülözhetetlen marxista társadalmi-történeti alapok elhanyagolását, a felszínes, egyoldalú gyakorlatiasságot, prakticizmust. Nem kétséges tehát, hogy a marxista történetiség és a korszerűség, a gyakorlatiasság szempontjainak reális, együttes érvényesítése egyúttal szintézisbe, harmonikus egységbe hozza reformunk elvi és gyakorlatias célkitűzését is. Témánkat a következő két részben fejtjük ki: I. Hcgyan érvényesíthetjük a marxista történetiség elvét a pedagógiai tárgyakban, a ..Bevezetés a pedagógiába", — a neveléselmélet és a didaktika oktatásában? II. Mit jelent és hogyan érvényesíthető a korszerűség, gyakorlatiasság szempontja a főiskolai neveléstörténet oktatásában? I. Hogyan és mennyiben érvényesíthető a történetiség marxista elve a „Bevezetés a pedagógiába", a neveléselmélet és a didaktika anyagában, az előadásokon és a szemináriumi órákon? Mielőtt a történetiség érvényesítésére legfontosabb anyagrészeket megjelölnénk, előre kell bocsátanunk, hogy az anyag nagysága és a közvetlen gyakorlati szükségletek szempontja nem engedi meg, hogy a pedagógiai előadásokban hossza'bb problématörténeti fejtegetések helyet kapjanak, — annál kevésbé, mert a rendszeres fejlődési vonal megrajzolása a neveléstörténet oktatásának feladata. Viszont éppen a szűk, metafizikus tárgyalásmód elkerülése, a dialektikus módszer érvényesítése megkívánja, hogy — órakeretünkhöz igazodó terjedelemben — problématörténeti utalások, rövid neveléstörténeti magyarázó megjegyzések is helyet kapjanak mind a neveléselmélet, mind a didaktika oktatásában. Hogyan érvényesülhet mármost a történeti szemléletmód egyes pedagógiai tárgyak legfontosabb anyagrészeinél? A „Bevezetés a pedagógiába" című tárgy oktatásakor a nevelés, mint társadalmi tevékenység fogalmának meghatározásakor, valamint a nevelés történeti és osztály jellegének, felépítményi jellegének megvilágítása elképzelhetetlen a marxista történetiség érvényesítése nélkül. Emellett bizonyos, szűkebbre szabott történeti utalások szükségesek a nevelhetőséggel és a nevelés tényezőivel [1], valamint a „neveléstudomány" című anyagrésszel kapcsolatosan [2], A neveléselmélet anyagában — mint arra már 1955-ben rámutattunk — szintén kívánatos bizonyos problématörténeti utalásokat, magyarázatokat beleszőnünk anyagunkba [3]. A neveléselmélet problématörténeti utalásaival, a marxista történetiség érvényesítésével kapcsolatban az előadónak fokozott gonddal kell ügyelnie arra, hogy a történeti megalapozás az anyag terjedelméhez méretezett legyen, és elsősorban a jelen gyakorlati nevelési problémái34