Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Forradalom és kultúra (Batsányi János 1793—95-ben)

Batsányi Bessenyei György tanítványa és tisztelőjeként indult el írói pályáján. A nemesi-nemzeti ellenállás művelt vezetőinek, az Orczyaknak és barátaiknak társaságában nevelődött politikussá és politikai íróvá. Mint a Magyar Museum szerkesztője s legfontosabb szerzője nagy szerepet töltött be a II. József halála előtti forrongó évek eszmevilágának kialakításában. 1790/9l-ben az akadémiai eszme megvalósításán fáradozott többekkel együtt. 1791 után keletkező versei a reakció előretörésén érzett aggodalmát fejezik 'ki (Busongás). Ugyanez tükröződik Aranka Györgyhöz írt leveleiben is. Az aggodalom kétirányú. Jól látja, hogy a felvilágosodott reform veszedelembe került. A Bartsaihoz írt költői levelében írja: Szomorú a lelkem. Még alig derüle Víg napunk, már újra homályba merüle. Iszonyú jövendő! rémítő képzések! Ah! mit hoznak reánk a bús végeziések? Felébred a világ halálos álmából? S kifejtendi magát szolgai jármából? Avagy, századunknak örökös csúfjára, Ledől a szabadság most-emelt oltára? Ha pedig a reakciónak sikerül elfojtani a szabad gondolat minden megnyilvánulását, ha a hatalom is, félreismerve a helyzetet, a „setétség szemtelenül csevegő vad terjesztői"-re hallgat, ennek az lehet a következménye, hogy a francia forradalom példáján felbuzdult paraszti tömegek nálunk erőszakos felforgatással kívánnak majd sorsukon változtatni. Ilyen körülmények között alakul ki Batsányi Jánosban az a határozott és következetes felfogás, melyet a Mentőírás és az Apologia tükröznek, s amely mélységét és távlatait tekintve nemcsak Magyarországon, -hanem a Rajnától keletre eső egész Európában a legkorszerűbb koncepciók közé számítható. * ** Batsányi legérettebb politikai gondolatait fejtette ki a Mentőírásban és az Apologiában [1], De mindkét mű alkalomszülte írás, s különösen az Apologia gondolatmenetét előre megszabták az írójukkal szemben írásban felhozott vádpontok. Ha tehát Batsányi gondolatvilágát valóban meg akarjuk ismerni és ismertetni, gondolatait természetes vagyis logikai rendbe kell szednünk. Ügyelnünk kell arra, hogy ezenközben ne változtassunk rajtunk. De vajon az ismert körülmények között, szinte a bitó árnyékában őszintén nyilatkozik-e meg Batsányi, valóban úgy gondolkozik-e, ahogyan erről a Mentőírásban és az Apologiában olvashatunk? A kérdésfeltevés jogos és mindenekelőtt ezt a dolgot kell tisztáznunk, mielőtt továbbmennénk. A két irat alapos tanulmányozása arról győzhet meg, hogy írójuk az igazságot írja, azt, amit a legjobb tudása szerint annak 140