Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Juhász Lajos: Az Eger környéki táj szerepe a főiskolai növénytani oktatásban III. (Ablakoskő-völgy és Leány-völgy)
NÖVÉNYTÁRSULÁSOK A völgyekben két növénytársulás nevezetes, éspedig a tipikus szurdokerdő (Phyllitidi-Aceretum) és a sziklás oldalakon a sziklai-bükkös (Seslerio-Fagetum). I. Phyllitidi-Aceretum A völgyekben a nyár annyira hűvös, hogy ilyenkor is éjszaka olykor 0°-ig száll le a hőmérséklet, sőt a laza, vastag humuszos avar között néha firn-szerű jeges havat is találtak. A Lusta-völgyben és a Garadna-völgyben is találtak nyáron jeges hó darabokat (pl. Kol E.). A sajátos hűvös, nedves lokális mikroklíma a növényzetre is rányomta bélyegét. A magashegyi, alhavasi és a lúcfenyő-öv fajai aránylag nagyszámban fordulnak elő. Uralkodó fafajok: hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) és magaskőris (Fraxinus excelsior), innen a társulás régebbi neve: Acereto-Fraxinetum. Szórványosan előfordul hegyi szil (Ulmus scabra), sziklás helyen a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és korai juhar (Acer platanoides). Cserjeszint különféle összetételű: farkasboroszlán (Daphne mezereum), hólyagfa (Staphylea pinnata), havasi ribiszke (Ribes alpinum) magashegyvidéki dealpin maradvány, fürtös bodza (Sambucus racemosa) stb. A völgyek alján sok veselke (Chrysosplenium alternifolium), erdei nenyúljhozzám (Impatiens noli-tangere) van, néhol fehér acsalapu (Petasites albus), mely magash egy vidéki faj, gyakori a farkasbogyó (Scopolia carniolica) alpin-kárpáti-illir faj. Az Ablakoskő-völgy felső részénél nevezetes a győzedelmes hagyma (Allium victorialiis) alhavasi, alpin faj. lentebb a havasi ikravirág (Arabis alpina) alhavasi, alpin-szubarktikus, glaciális reliktum, olyan sűrűn tenyészik, hogy virágzáskor a sziklákon fehér szőnyeget képez. A havasi turbolya (Anthriscus nitida) hegyvidéki, alhavasi, alpin-középeurópai faj, szintén tömeges, ellenben a havasi iszalag (Clematis alpina, syn. Atragene alpina), mely alhavasi, alpin-arktikus faj, nem gyakori! szálanként nő, a sziklás bükkösben is előfordul. A hármaslevelű macskagyökér (Valeriana tripteris) magashegyvidéki, alpin faj, bőven van. A borzamag (Pleurospermum austriacum) hegyvidéki, alpin-boreális jellegű elem, szórványosan található. A völgyek alján sok a falgyom (Parietaria officinalis) és a nagy csalán (Urtica dioica var. angustifolia). A sziklás oldalakon bőven tenyészik az évelő holdviola (Lunaria rediviva) a társulás jellemző (karakter) faja, állományokat is alkot. A sárga ibolya (Viola biflora) a Leány-völgy közepe táján nő. Levelei vese alakúak, két sárga virága van. A fenyves öv lakója, cirkumpoláris faj. Hazánkban csak itt fordul elő! A Leány-völgy nevezetessége a hegyi kőtörőfű (Saxifraga ascendens) is. Hegyvidéki, havasi, arktikus-alpin faj. A szurdokvölgyek oldalain sok moha tenyészik. Nevezetesebbek: Timmia bavarica és austriaca, Drepanocladus uncinatus (a Leány-völgyben bőven), Pedinophyllum interruptum, Riccardia pal108
