Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Juhász Lajos: Az Eger környéki táj szerepe a főiskolai növénytani oktatásban III. (Ablakoskő-völgy és Leány-völgy)

mata (Leány-völgyben, korhadó fán), Scapania calcicola és Nowellia cur­vifolia, mely szintén korhadó fán nő. Páfrányok közül gyakori az édes­gyökerű páfrány (Polypodium vulgare), szárnyas levelei parallel lógnak le a nedves sziklafalakról. Gyakori a szép fényes levelű gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium) is. A páfrányok között általános a nehézszagú gólyaorr (Geranium Robertianum) előfordulása. II. Seslerio-Fagetum A sziklás részeken a ritkásan álló, letörpülő bükkös alatt a bükki nyűlfarkfű (Sesleria hungarica) gyepje virul. A jégkorszak óta a talaj­tani és egyéb kedvezőtlen ökológiai viszonyok miatt nem tudott zárt erdő kialakulni. Benne érdekes reliktum fajok fordulnak elő. Gserjék közül említést érdemelnek a farkasboroszlán (Daphne meze­reum), a fürtös bodza (Sambucus racemosa) és a bérci- vagy havasalji rózsa (Rosa pendulina), utóbbi hegyvidéki-alhavasi alpin faj. Kora ta­vasszal van sok kénsárga virágú sugár kankalin (Primula elatior), hegy­vidéki, alhavasi, európai faj, gyöngyvirágos körtike (Pyrola secunda) hegyvidéki, cirkumpoláris faj. Évelő holdviola (Lunaria rediviva) bőven terem, szórványos a poloskafű (Cimicifuga europaea), magashegyi, kon­tinentális növény, az enyves aszat (Cirsium erisithales), hegyvidéki, kö­zép-európai-montán faj, virágai halványsárgák. Különös itt a törpesás (Carex humilis) előfordulása. A sziklagyepekben dominál a deres csenkesz (Festuca glauca ssp. pallens) és a bükki nyűlfarkfű (Sesleria hungarica). Érdekes növény itt a pillás zanót (Cytisus ciliatus var. bélkőensis) magashegységi, kárpát­pannoniai endemizmus és a tátrai hölgymái (Hieracium bupleuroides ssp. tatrae) hegyvidéki, alpin balkáni faj. A Leány-völgy felső részénél egy ritka páfrány: a dárdás vesepáf­rány (Polystichum lonchitis) nő, alhavasi, cirkumpoláris-alpin faj. Azoknak a növényeknek nagy része, amelyek miatt a Bükk hegysé­get a Kárpátok előteréhez, az ún. Prekárpátikumihoz soroljuk, itt a Bükk szurdokvölgyeiben megtalálhatók. Az ismertetett növényzet felhasználása a növénytani oktatásban A két völgy növényzetét terepgyakorlatainkon, kirándulásainkon sokoldalúan tudjuk felhasználni: élettanban, rendszertanban, környezet­tanban (ökológiában), növényföldrajzban, legnagyobbrészt a társulástan­ban (phytocönológiában). A gazdag növényzet lehetővé teszi a növény­ismeret jelentős fokozását. A terület a talaj, kiírna és növényzet összefüggéseinek bemutatá­sára kiválóan alkalmas. A növénytársulások tanulmányozásakor az asszociációkat részlete­sen elemezzük. Ismertetjük az uralkodó (domináns) elemeket, az állandó 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom