Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)
Ujfaludi László: Felszín alatti víztartók elektromos formatényezője és hidrogeológiai paraméterei
86 Ujfaludi László (22) dF a dn Figyelembe véve, hogy a pozitív derivált a növekvő, a negatív a csökkenő függvényekre jellemző, a vizsgált függvénykapcsolatok jellegét tekintve az alábbi eseteket különböztethetjük meg: 1. eset: ha dF a/dIí pozitív, vagyis az F a = f(K) függvény növekvő, akkor dn/dlí negatív, vagyis a K — f(n) függvény csökkenő jellegű; 2. eset: ha dF a/dK negatív, vagyis az F a = f{K) függvény csökkenő, akkor dn/dK pozitív, vagyis a K = f(n) növekvő jellegű; 3. eset: ha az F a = f(K) kapcsolatnak nincs határozott trendje, akkor az K — f{n) kapcsolatnak sincs. Az (1) esetnek felelnek meg Heigold (1979), valamint Masac és Landa (1979 és 1981) terepi mérési eredményei. A (2) eset látszik a legbiztosabb trendnek, ide sorolhatók a saját kísérleteink közül az üveggolyós mérések, Urish (1985) terepi mérési eredményei, üveggolyókkal végzett kísérletsorozat ai és főleg mod elit ala jókkal végzett vizsgálatai. Kwader (1985) terepi mérései szintén ebbe a kategóriákba sorolhatók, valamint Huntley (1986) homokmintákkal végzett laboratóriumi kísérletei. Ugyanide sorolhatók Shackley és Garber (1953) Mississippi-völgyi eredményei is (idézi: Mazac és mtsai, 1985). A (3) eset bizonytalan trendjét mutatják a saját laboratóriumi vizsgálatok homokmintákkal, Huntley (1986) homogén szemcsés homokokkal végzett laboratóriumi kísérletei, valamint Kelly (1979) (idézi Huntley, 1986) homogén szemcsés, glaciális eredetű mintákkal végzett vizsgálatai. Az irodalomból idézett számos terepi és laboratóriumi vizsgálat, valamint saját laboratóriumi méréseink eredményei valószínűsítik a szivárgási tényező és az elektromos formatényező kapcsolatára a következőket: — a K = f {Fa) kapcsolat nem egyértékű, ráadásul nem is egyirányú: trendje növekvő és csökkenő is lehet; — következésképp a fenti paraméterek között nem lehet egyszer s mindenkorra érvényes függvénykapcsolatot meghatározni; — ugyanakkor egységes hidrogeológiai formáción (régión) belül meghatározott kvantitatív kapcsolat nagy megbízhatósággal érvényes a teljes régióban szemcsés anyagú víztartók, sőt egyes esetekben repedezett (karsztos) víztartók esetén is. 6. Következtetések
