Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Ujfaludi László: Felszín alatti víztartók elektromos formatényezője és hidrogeológiai paraméterei

Felszín alatti víztartók elektromos formatényezője. 87 Az előző fejezetben a függvénykapcsolatok jellegére bemutatott szabályszerűségek a jelek szerint általános érvényűek; a vizsgált nagyszámú esetben nem találtunk alóluk kivételt. Ezek a szabályszerűségek (a fenti 1— 3. eset) a szemcseszerkezetre nézve (szemcsés anyagú víztartók esetén) a következőképpen fordíthatók le: 1. eset: a K = f(n) kapcsolat csökkenő, vagyis a nagyobb szivárgási tényezőkhöz kisebb hézagtérfogat tartozik. Ez pl. úgy valósulhat meg, hogy a kevésbé áteresztő rétegek viszonylag homogén finom szemcsékből, a nagyobb áteresztő képességű rétegek durva szemcsékből és a hézagokat kitöltő finom szemcsékből állnak ábra). J. ábra Az 1. esetnek megfelelő szemcseszerkezetek 2. eset: a K = f{n) kapcsolat növekvő, vagyis a nagyobb szivárgási tényezőkhöz nagyobb hézagtérfogat tartozik. Ez pl. úgy valósulhat meg, hogy a kis áteresztőképességű rétegek durva szemcsékből és az azokat kitöltő finom szemcsékből, az áteresztőbb rétegek pedig durva szemcsékből állnak, amelyek közül a finom szemcsék (pl. áramlás okozta erózió folytán) eltávoztak (5. ábra). (Megjegyezzük, hogy az utóbbi két ábrán szemléltetett szemcsekonfigurációk általunk korábban speciális eljárással készített homokmintametszetek.) 3. eset: nem jellemezhető a fentiekhez hasonló, karakterisztikus szemszerkezettel.