Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Balásné Szalai Edit: A tulajdonnevek tárgyesete a mordvinban

BALÁSNÉ SZALAI EDIT: A TULAJDONNEVEK TÁRGYESETE A MORDVINBAN A mordvin nyelvnek két fő nyelvjárása van: az erza és a moksa. A nyelvjárási differenciálódás kezdetei az ősmordvin korra nyúlnak vissza. A XIII. századra a két fő nyelvjárás már elkülönült. A főbb nyelvjárási eltérések elsősorban a hangtant és a szókincset érintik. Hangtan: E cejer M sej er 'egér' Vem Vám 'név' c opoda lobda 'szürkület' Az erza és a moksa alapszókincsnek kb. 85%-a közös, ám mégis vannak különbségek: rivez kelaz, 'róka' ine ocu 'nagy' (Keresztes 1990: 14.) A mordvin nyelv a tárgyas viszonyokat főként morfológiai szinten fejezi ki. A tárgyra az a jellemző, hogy a tranzitív igével alkotott szerkezetekben nominativus, genitivus, ablativus, instrumentális-locativus végződést vehet föl a tárgyszó szemantikájától függően. Ugyanis nincs egy, kizárólag tárgyesetetjelölő eset. Határozott tárgy esetén az ige közvetlenül is utal a tárgyra, mivel a mordvin azon uráli nyelvek közé tartozik - mint a magyar, obi-ugor, 89