Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)
Zimányi Árpád: A helynevek toldalékolásáról - egy felmérés tükrében
-hegy, -hely, -patak, -sziget, -vár, -várad utótagú, illetőleg a legtöbb magánhangzóra végződő településnév jobbára külviszonyragot kap: Hegyeshalomra, Csillaghegyről, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Új szigeten, Székesfehérvárra, Pécsváradra; Makón, Gyuláról, Cecére, Albertfalván, Nyíregyházán. A szócikk szerzője, Tompa József kitér arra is, hogy a -ny, -r, -j, -ly végű nevek egy része belviszonyragot, más része külviszonyragot vesz magára: Tihanyból, Egerben, Tokajból, Neszmélyből - Csányon, Móron, Monorról, Gelejre. A MMNyR. megállapításával ellentétben egyformán elfogadja a Nagykállón és a Nagykállóban változatot. Az -i végüekkel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy azokat ajánlatosabb bel viszony raggal ellátni: Szabadiban, nem pedig Szabadin. A szócikk foglalkozik a locativusi -t, -tt használatával is (NyKk. I. 675-7). A Nyelvművelő kéziszótárból hiányzik a részletesebb útmutatás ebben a kérdésben: az érdeklődőt a NyKk. előbb idézett címszavához irányítja (NyKsz. 202). A Gálffy Mózes szerkesztette A mai magyar nyelv kézikönyve - a korábbiaktól eltérően - a-t végű helyneveket is azok közé sorolja, amelyek általában belviszonyragot kapnak: Panitba [.Mezőpanit, Szilágy pánit], de Barótra. A -t, -tt helyviszonyragokat „némiképpen megőrzött régiség"-nek tartja (MMNyKk. 256-7). Egyáltalán nem foglalkozik a településnevekhez kapcsolódó határozóragok használatával A magyar nyelv könyve, valamint Kovalovszky Miklós Nyelvfejlődés - nyelvhelyesség című munkája. A Mai magyar nyelvünk csak megemlíti, hogy „A földrajzi nevek tőbeli viselkedése kevésbé tér el a köznevekétől; pl. Hegyeshalmon (nem: Hegyeshalomon)\ vö. mégis Dobogókőn (nem Dobogókövön)." A könyv a továbbiakban hat sort szentel az -i képzős származékoknak: hegyeshalmi - hegyeshalomi, nyíregyházi - nyíregyházai (Grétsy 1976: 48). 96