Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Zimányi Árpád: A helynevek toldalékolásáról - egy felmérés tükrében

A nyelvművelő kötetek közül részletesen foglalkozik a földrajzi nevek toldalékolásával Ferenczy Géza Nyelvművelő levelek, illetőleg Magyarán című munkája, valamint a Hivatalos nyelvünk kézikönyve. Bennük a szerzők nagyobb példaanyagot mutatnak be, s az eddigiekhez képest új, hogy megemlítik a -fa, -puszta, -háza utótagú összetett helyneveket (Ferenczy 1964: 217— 9; uő 1980: 140-1). Hivatalos nyelvünk kézikönyve a közigazgatásban működők számára is érthetően és hasznosan kategorizálja a tulajdonnevek, ezen belül a földrajzi nevek toldalékolásának szabályait. Rögzíti, hogy a mai közszóval azonos helységneveket a legtöbb esetben változatlan tőalakban hagyjuk: Bátor - Bátort, Bokor - Bokort, Torony - Toronyt. Ugyanígy érintetlenül marad a tőalak a -fő, -fű, -kő, -tő, -tó, továbbá a -berek, -telek, -szél, -víz utótagú helynevekben: Fűzfőt, Gyűrűfűt, Vésztőt; Aggteleket, Szászbereket, Hévízt, Drágszélt. A -halom és a -kút utótagú helyneveket kivételnek tartja a kézikönyv, és mindkettőt a közszói tőhangváltozás szerint ragozzuk: Hegyeshalmot, Hidegkutat (vö. Grétsy 1976: 48 - az előző bekezdés végén lévő hivatkozás). Bár az iménti példák a tárgyragos alakot mutatják be, a kézikönyv megfogalmazása itt mégis általános jellegű, ezek szerint a szabály a helyhatározóragokra, illetőleg a melléknévképzőre is alkalmazható: Aggteleken, Szászbereken stb. (Grétsy 1978: 308-11). A helynevek toldalékolásának másik sokat vitatott pontja az -i melléknévképző kapcsolódása, illetőleg az így létrejövő tőváltozatok kérdése. A témában a legteljesebb összefoglalást Derne László adta. Megállapítása szerint fő elvnek kell tartanunk az alapforma sérthetetlenségét, azaz a változatlan alapforma + formáns szerkezetet. Csak így lehet kiküszöbölni az esetleges félreértéseket és félreértelmezéseket például a -falva, -földe, -háza, -telke stb. utótagú településnevek toldalékolásakor. A jánostelki, gyulatelki, kistelki, jásztelki - látszólag azonos tövű - származékokból nem állítható vissza 97