Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Sebestyén Árpád: A névutós helynevek kérdéséhez

Hoffmann István és mások, köztük magam is. Félreértés ne essék: nem azt állítom, hogy névutós helynevek nincsenek, csak azt, hogy az ilyen cím alatt számon tartott történeti és leíró adatok nagyobbik része nem helynév, csupán közszavas körülírás, hely megjelölés. A legrégibb nyelvemlékek szórványjellegű adataiban gyakran előbukkanó „locus, dictus, vulgariter, alio nomine" stb. minősítések a mellettük szereplő magyar kifejezésnek nem helynév voltát, csak h e 1 y j e 1 ö 1 ő funkcióját jelzik. A későbbi, birtoklással, használattal kapcsolatos irattári adatok az objektumok szó szerinti körülírására törekednek: elmondják, hogy az égtájak szerint kik a terület szomszédjai vagy milyen objektumok jelzik a birtok pontos helyét, milyen nevüek a szomszédos területek. A legbiztosabb helymeghatározás az, ha a közösség számára már ismert, névvel ellátott területhez, objektumhoz viszonyítunk. Ezt mutatják Gergely Béla vagy a Zala megyei kötet több százra rúgó névutós adatai. Ezek túlnyomó többsége nem azt mondja meg, hogy mi a hely neve, hanem azt, hogy hol van a denotátum, amelyet a forrás megnevez vagy csak odaért. A „Ház a sziklák alatt" éppen úgy nem helynév, mint a „Völgy a világ végén". Az újat, az eddig névtelent gyakorlati okokból viszonyítjuk a már ismerthez, névvel nevezetthez. Ez magyarázza, hogy a névutós helymegjelölésekben legtöbbször egy másik, már vitathatatlanul névszerü nyelvi képlet szerepel (vö. Lőrincze 1947: 9-10). A névvé válást igen nehéz bizonyítani. A denotátum oldaláról azért, mert a biztos névvel jelölt objektumok, határrészek, dűlők területe is körülhatárolatlan, éppen úgy, mint a hozzá viszonyított területeké: Akasztófa, Akasztófa alatt, Akasztófa felé, Akasztófa mellett, Akasztófán alul, Akasztófán belül, Akasztófán kívül, Akasztófán túl stb. (1. fentebb a kalotaszegi kötet anyagát). A helynévvé válás során a nyelvi jelentésnek a „hol van?" mozzanat mellett