Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Sebestyén Árpád: A névutós helynevek kérdéséhez

mondatokra nézve: 339-340. kk.). Ehhez hasonló eredményekre jut a for­mális-strukturalista elemzés is a morfémakonstrukciók morfématípus­értékére nézve (vő. Antal 1964: 138. kk.). A főnévi főtagú szószerkezetek tehát - köztük leggyakrabban a minőségjelzős és birtokos jelzős szintagmák - dologfogalmi jelentéstartalmúak, összességükben főnévi szófajúak, így helyjelölésre kiválóan alkalmasak. Az, hogy egy adott helyre, egyedi objektumra vonatkoztatott nyelvi ele­met vagy közszói konstrukciót jelentéstanilag mikortól minősíthetünk helynévnek, és meddig csupán alkalmi helymegjelölő körülírásnak, az élő és történeti helynévgyüjtések legnagyobb, leginkább vitatható problémája. Egy-egy eset megítéléséhez pragmatikai, pszicho- és/vagy szociolingvisz­tikai nyomozás lenne szükséges, hiszen még egy kis falunyi nyelvközösség tagjai sem egyformán értik, érzik vagy használják az egyes névváltozatokat. Mindenesetre a magyar élőnyelvi és történeti helynévgyüjteményekben eb­ben a tekintetben igen nagy felfogásbeli különbségek mutatkoznak, úgy is fogalmazhatnánk: káosz uralkodik. Sajnálatos, hogy hazánkban a tömeges helynévgyüjtő mozgalommal ellentétben - Hoffmann István szavai szerint (1993: 15) - ,,az általános névelméleti kutatások sokáig perifériális helyzetű­ek voltak", így a konkrét gyűjtésekben nem érvényesülhettek. Nagy kár, hogy az amatőr gyűjtőkkel készített nagy helynévkötetek nemigen haszno­sították J. Soltész Katalin értékes névelméleti monográfiáját (1979), és félő, hogy Hoffmann kitűnő elméleti rendszerezése is nehezen jut el az önkéntes gyűjtőkhöz. A nagy adattárak ilyen szempontú megrostálása ma már szinte lehetetlen munkának látszik. Már az is gond, hogyan nevezzük a „helynév"-vel szembenálló „nem név" kategóriát. Kézenfekvőnek látszanék a „helymegjelölés" kifejezés, csakhogy ezt már lefoglalta a FÖNMISZ, a földrajzi nevek és megje­69

Next

/
Oldalképek
Tartalom