Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Sebestyén Árpád: A névutós helynevek kérdéséhez

I ö 1 é s e k írásának szabályzata (1965). Eszerint a földrajzi megjelölések közé tartoznak az olyan tulajdonnevek, mint Nemzeti Múzeum, Royal Nagy­szálló; a tulajdonnevekhez közel álló egyedi dolgot jelölő elnevezések, mint Gellért fürdő; vagy általános fogalmat jelölő köznevek, mint hegy, völgy, patak stb. (i. m. 6). Látni való, hogy ebbe a felfogásba nem fér bele egy olyanféle kifejezés, hogy „egy szántóföld az erdő szélénél". Ez egyedi helyet jelöl meg, a fentiek alapján mégsem minősül helymegjelölésnek. Bárczi a Tihanyi Alapítólevél kapcsán megjegyzi: „sok esetben kétséges, valóban földrajzi névről van-e szó, vagy a kérdéses szó vagy kifejezés csak a földfel­szín egy pontjának magyar megnevezése... inkább köznyelvi meg­nevezésnek, körülírás nak tekintendő a hodu utu... és bizonyára az egész kifejezés: feheruuaru rea meneh hodu utu" amelyen belül biztos hely­név a feheruuaru (Bárczi 1951: 65-66 - az én ritkításom - S. A.). Papp László egy helyen ezt írja: „Külön figyelmet érdemelnek a -nál, -nél ragos és a névutós szerkezetek. Ezeknek egy része nem tulajdonképpeni helynév, hanem csak hely megjelölés" (1966: 63 - én ritkítottam S. Á.). Hasonlóan fogalmaz Juhász Dezső is: „A helyhatározói szerepű Dunán túl... Száva-Dráva között megjelölések gyakran előfordulnak a korabeli levelekben" (1988: 17, az én ritkításom S. Á.). Úgy látszik, szakembereink hajlanak rá, hogy a FÖNMÍSZ „földrajzi megjelölés" átfedésével nem tö­rődve a helymegjelölés műszót alkalmazzák a nem névnek minősülő szerke­zetekre. Ezt a gyakorlatot követem az alábbiakban magam is. 3. Nyelvemlékeink bizonyos szövegtípusai - határjárások, birtokleírások, adományozások, bérbe, zálogba adások, végrendeletek stb. - tartalmuknál fogva tömegesen hordoznak helymegjelölést vagy objektum-lokalizálást. Nem véletlen például, hogy az 1055-ös Tihanyi Alapítólevélben, amely az adományozott birtoktestek határvonalának haladását írja le, 11 esetben sze­70

Next

/
Oldalképek
Tartalom