Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Chikán Zoltánné: Jelentésváltozások a jogi nyelvben

CHIKÁN ZOLTÁNNÉ: JELENTÉSVÁLTOZÁSOK A JOGI NYELVBEN* Szervezett társadalom nem létezhet az életviszonyokat rendező jogrend nélkül. A jogrend ismerete és a vele kapcsolatos rendelkezések betartása a társadalom minden tagjának közösségi, de egyben egyéni érdeke is. Alig van olyan egyén, aki jogállamunkban élve ne kerülne kapcsolatba a jogszabályokkal, hiszen bárki köthet szerződést, örökölhet, vállalhat kezességet, kisajátíthatják az ingatlanát, vagy bármilyen más körülmények között szüksége lehet a jog alapvető ismeretére. Fokozza a jogi nyelv iránti érzékenységet az a tény is, hogy az egyéneknek, az ügyfeleknek sokszor egész életükre kiható személyes érdekeltségük fűződik egy-egy jogi helyzet tisztázásához, egy-egy ítélethez. A jogi fogalom nem választható el az őt kifejező formától: tartalmánál fogva a jog területéhez, de formájánál fogva a nyelv területéhez tartozik. Ezzel kapcsolatban állapítja meg Karcsay Sándor: A jogalkotás ősidők óta nyelvalkotás is. De rámutat arra is: A jog az egyszerűbb életviszonyokra szabott jogból fokozatosan az újabb kor egyre differenciáltabbá váló gazdaA magyar nyelv rétegződése c. kötetben (szerk: Kiss Jenő és Szüts László, Akadémiai K., 1988.) megjelent írás változatlan közlése. 44