Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Chikán Zoltánné: Jelentésváltozások a jogi nyelvben

sági és társadalmi viszonyok jogává vált. A bonyolultabb viszonyok természetesen egyre több szempontra kiterjedő jogszabályokat kívánnak. Ebből következik, hogy nemcsak a köznyelvben, hanem - a többi szaknyelvhez hasonlóan - a jogi nyelv szókészletében is bekövetkezhetnek és be is következnek jelentésváltozások. Mint minden belső nyelvtípust, a jogi nyelvet is két jellemző szerint kell vizsgálnunk a szakmai szókészlet szempontjából: I. belső szaknyelvi jelentésváltozások, II. köznyelvi szavak jelentésváltozása a jogi nyelvben. Nézzünk ezekre példákat, és vizsgáljuk meg, hogyan hat ki a társadalmi fejlődés a jogi szakszó jelentésére, és milyen jelentőségű a köznyelvvel való találkozás. I. Belső szaknyelvi jelentésváltozások - Ezekre bőven találhatunk példát, hiszen a jogi szókészlet sokban megőrizte archaikus jellegét. 1. Megőrzött sok formailag archaikus alakot, például: vélelem: feltételezés, fikció. A tudományos kutatásokban a feltételezés bizonyítása a feladat; a joggyakorlatban nem bizonyítani kell a vélelmet, hanem megdönteni: pl. apaság vélelme, ártatlanság vélelme (mindaddig ártatlannak kell tartanunk mindenkit, míg bűnösségét be nem bizonyítják); szolgalom: (amit a jogban járatosak nem kevés bosszúságára a laikusok állandóan összetévesztenek a szorgalommal): valamely ingatlan mindenkori tulajdonosa tűrni köteles, hogy egy másik ingatlan mindenkori tulajdonosa meghatározott céllal az ő ingatlanát használhassa (víznyerés, átjárás stb. céljából). - Érdekes, hogy ennek megfelelően ismer a jog uralkodó telket és szolgáló telket; ezek a megnevezések szinte a feudalizmus korát idézik; (el)bocsátás: a büntetést letöltött személy kiengedése a büntetés-végrehajtási intézetből. - Próbára bocsátásról beszél a jog a kisebb súlyú bűncse45