Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Budai László: Egy integrált valenciamodell

nyilatkozásaink. Mindenesetre szóban nehezebben megy az újrafogalmazás a beszélőre ható, általában kedvezőtlen tényezők miatt. Az ún. szabad határozók is valószínűsíthetik, hogy melyik igéről van szó. Ha csak annyit mondok, hogy Andrea könyvet..., akkor az ige lehet olvas, ír, vesz, vásárol stb., de ha azt mondom, hogy Andrea olcsón ...a könyvet, akkor már nagy a valószínűsége, hogy a vesz vagy a vásárol ige valamelyik alakjára lesz szükség, míg a hangosan minden bizonnyal csak az olvas igével lesz összeegyeztethető. Még tovább menve, azt is állíthatjuk, hogy az NP elemei is szelektíve hatnak az igére. Ha ilyesmit mondok, hogy Az én kis Andreám minden féltve őrzött könyvemet..., akkor nagyon valószínű, hogy valami negatív jelentésű ige következik. A fentiekből azonban nem vonhatunk le ilyen következtetéseket: „It is argued [...] that verbal concepts do not originate in the mind of a human being except in connection with nominal concept or concepts which may 'mentally' exist on their own, and that the pivotal nature of verbs in sentences is a syntactic, not semantic phenomenon" (Konderski 1973: 70). Az idézet utolsó tagmondata már közelebb áll a valósághoz, de ennyire határozottan ezt sem állíthatjuk. A 'szintaktikai' szó elé odakívánkoznék az 'elsősorban'. A főnévnek az igére gyakorolt szelekciós hatásával kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a BBI (1986), amelyet lényegében egyfajta valenciaszótárnak is tekinthetünk, a szerzők kifejezett szándéka szerint egyértelműen a főnévből indul ki. Egy-egy főnévi szócikkben megtalálhatjuk az alanyi vagy tárgyi pozícióba kerülő főnévre jellemző igéket is. Mások is hoznak példákat a tárgyas igének a tárgytól, a tárgyatlan igének pedig az alanytól való függőségére: strip the bed/tree/moose/girl/cupboard/ 237