Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Dobóné Berencsi Margit: Nagy László motívumai (Az arany)

Vizsgálódásaimhoz Nagy László Versek és versfordítások I. Magvető, Budapest. 1975. és a Jönnek a harangok értem Magvető, Budapest. 1978. című köteteit használtam. Kigyűjtöttem az arany szót és alakváltozatait, megjelölve a forrásként használt verscímeket is. A szógyűjtemény - bár kontextus nélküli - érdekes tanulságul szolgál. Az arany szó 115 alkalommal szerepel összetételekben, legtöbbször előtagként, 25-ször minőségjelzős szerkezetben, 8-szor jeles vagy ragos alakban és 7-szer képzett származékával is találkozhatunk. A minőségjelzős szerkezeteknek az alaptagját is kiírtam. Ennek azért láttam szükségességét, mert írásmódjukban némi következetlenséget tapasztaltam az egybe- és a különírás területén. Pl.: aranytorkom, arany torkot; aranybetűk, arany betűket; aranyhajad, arany hajam stb., másrészt a szószerkezetben az arany szó többet elárul a jelentésről, s egyértelműbbé teszi a szó fajt is: arany szélcsendbe, arany mosolyomból, arany riadóban, arany méhe. Az ÉKsz. szerint az arany jelentései: 1. Sárga színű, nagy fajsúlyú, nagyon értékes nemesfém. 2. Aranypénz. 3. Aranyérem. 4. Aranyszál. 5. Aranyszínű. 6. Nagyon értékes. Szélsőségektől mentes magatartás: arany középút. 7. Becéző megszólításként: Aranyom. Természetesen címszóként is néhány összetételben szerepel még: aranyember, aranyér, aranyfa, aranyeső, aranyhal stb. O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című gyűjteményében harminchétnek a vezérszava az arany, illetve ilyen előtagú összetett szó. Gyakoriságuknál azonban többet mondanak azok a változatos jelentéstartalmak, amelyeket hordoznak e proverbiumok. A magyar folklórban a népmesék motívumai között is gyakran találkozunk a szépséghez, gazdagsághoz, csodákhoz kapcsolódó arany szóval: aranyhal, aranyalma, aranyhajú lány vagy tündér, aranyvessző stb. 216