Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Zimányi Árpád: A helynevek toldalékolásáról - egy felmérés tükrében

fehérvár (2), Visznek, Rimóc, Kisigmánd, Mosonmagyaróvár, Sátoraljaújhely, Nagykáta, Hajdúböszörmény, Tatabánya, Miskolc (2), Nyíregyháza, Karcag, Körösújfalu, Rózsaszentmárton, Dombóvár, Galgahévíz, Tiszavasvári, Szarvas, Szikszó, Kaposvár, Budapest (2), Romhány, Tiszanána, Abony, Zagy varékas, Kisújszállás, Taktaszada, Felsökelecsény, Szamosbecs, Sajókaza. A 15 budapesti közül mindössze 2, a 10 miskolci közül ugyancsak 2 hallgató írta a jelzett formát, de a 18 egri közül egy sem. Lakiteleki: Boldog, Gyula, Gyöngyöstarján, Budapest (3), Dabas, Nádudvar (2), Szentes, Adács, Jászapáti, Vácszentlászló, Szomolya, Bánhorváti, Sárbogárd, Apostag, Székesfehérvár (2), Karcag, Körösújfalu, Szikszó, Kaposvár, Dombóvár, Hatvan, Hajdúböszörmény, Szolnok, Várpalota, Miskolc (3), Abony, Dunavarsány, Balassagyarmat, Eger, Tatabánya. A 15 budapesti közül 3 írta a jelzett formát (ez éppen arányos a 19%-hoz képest), a 10 miskolci közül 3 (ez pedig az átlagnál több), de a 18 egri közül mindössze 1. A szóban forgó három tulajdonnév toldalékos alakjainak százalékos megoszlása között nincs jelentős eltérés. Az elmondottak fényében akár véletlenszerűnek is tarthatjuk a jelzett adatokat. Megkockáztatom azonban azt a következtetést, hogy talán nem véletlen a Lakiteleken, lakiteleki változatlan tövű alakjainak a másik kettőhöz képest láthatóan alacsonyabb százalékos eredménye. A korábbi nevezetes találkozóról és az évek óta működő népfőiskolájáról országosan ismert Lakitelek a tömegtájékoztató eszközökben sokszor hangzóhiányos változatban hallható (Lakitelken, lakitelki), így ez is okozhatta, hogy a másik két -telek utótagú helynévhez képest többen írták a hangzóhiányos formákat. 108