Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Zimányi Árpád: A helynevek toldalékolásáról - egy felmérés tükrében

Szendrő Szendrön 89% Szendrőben 11 % A belviszonyragot feltűnően sok északkelet-magyarországi választotta, nevezetesen a következő településekről: Mátramindszent, Salgótarján, Füzesabony, Jászapáti, Dévaványa, Adács, Szirmabesenyő, Eger (2), Bánhorváti, Miskolc, Felsőkelecsény, Székesfehérvár, Dorog, Sátoraljaújhely, Tiszafüred, Gyula, Kisigmánd, Istenmezeje, Taktaszada. Nincs közöttük budapesti. Sátoraljaújhely Sátoraljaújhelyen 93% Sátoraljaújhelyben 1% Nyelvtanaink a -hely végű településnevekhez külviszonyragot fűznek. Hivatalos nyelvünk kézikönyve azonban megjegyzi: „Több vidéken a köznyelvitől eltérő módon ragozzák a településneveket, a hivatalos nyelvben azonban nem ajánlatos ezeknek a helyi névformáknak a használata. Pl. az Újhelyben forma csak szűk körben, elsősorban a beszélt nyelvben jó, a hivatalos nyelvbe az általánosan elterjedt, teljes Sátoraljaújhelyen alak illik" (Grétsy 1978: 310). A Miskolcon megjelenő Észak-Magyarország című megyei napilapban rendszeresen találkoztam a Sátoraljaújhelyben formával. Megfigyelésem szerint a borsodiak beszélt nyelvében az Újhelyben alak gyakoribb, mint a Sátoraljaújhelyben, az utóbbi inkább külviszonyraggal használatos. A Sátoraljaújhelyben formát választotta az egyik sátoraljaújhelyi hallgató, s rajta kívül még 13-an, a következő területi megoszlásban: Mátramindszent, Salgótarján, Balaton, Füzesabony, Szomolya, Jászapáti, Ózd, Szirmabesenyő, Miskolc, Újszász, Vaszar, Tiszafüred, Gyula. Újszász, Vaszar és Gyula kivételével mindegyik település Észak-, illetőleg Északkelet-Magyarországon található. Egy hallgató (Heves városából) Sátoraljaújhelyei formában írta le a képzett melléknevet. 102