Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Zimányi Árpád: A helynevek toldalékolásáról - egy felmérés tükrében

Szarvaskő Szarvaskőn 94,5% Szarvaskőben 5% Szarvaskövön 0,5% A -kő utótagú helyneveket a Hivatalos nyelvünk kézikönyve említi meg külön, a változatlan töalakúak közé sorolva (Grétsy 1978: 308). A Mai magyar nyelvünk című könyv pedig hangsúlyozza, hogy a helyes forma Dobogókőn, nem pedig Dobogókövön (Grétsy 1976: 48). Mindössze egy hallgató írta a Szarvaskövön formát, ő váci illetőségű. Egerben többször hallottam a falu nevét bel viszony raggal, a felmérésben 9-en választották ezt az alakot, nevezetesen két egri, valamint egy-egy mátramindszenti, mátraderecskei, egercsehi, salgótarjáni, füzesabonyi, balatoni és balassagyarmati hallgató, kivétel nélkül észak-magyarországiak. A jelek szerint tehát regionalitásnak tekinthető a Szarvaskőben alak. szarvaskői 94,5% szarvaskövi 5% szarvaskőbeli 0,5% Mindössze 10-en írták a szarvaskövi változatot, és figyelemre méltó, hogy közülük 3 budapesti, a többi: székesfehérvári, szolnoki, tápióbicskei, vecsési, jászágói, egri és miskolci, tehát több mint a fele nagyvárosi. A szarvaskőbeli származékot egy törökszentmiklósi hallgató alkotta. Mátraverebély Mátraverebélyen 92% Mátraverebélyben 7% Mátraverebélyett 1 % Nyelvtanaink szerint a -j, -ly végű helynevek egy része külviszonyragot, más része belviszonyragot vesz magára. E kettősség ellenére meglehetősen egységes kép alakult ki a Mátraverebély locativusi toldalékolásakor. A Heves megyei napilapokban elvétve találkoztam a Mátraverebélyben alakkal, a felmérésen részt vevők közül 14-en választották a belviszonyragot, területi megoszlásuk: Mátramindszent, Salgótarján (2), Rimóc (Nógrád), Jászberény, 103