Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Zimányi Árpád: A helynevek toldalékolásáról - egy felmérés tükrében

A Muhi tulajdonnévből képzett melléknév elsősorban ugyan helyesírási kérdés (vő. AkH. 1984. 174., 175. b és 215. pontja), ám Derne László ezen túlmenően fölveti az alaktani problémát is, mivel ez a tőcsonkítás ellentmond a változatlan alapformát megőrző, egyre általánosabb törekvéseknek (Derne 1958: 127-8). A hallgatók döntő többsége jól írta le a melléknevet, de született két körülírásos forma (Muhiból való, Muhi-féle) és egy sajátos analóg származék, a muhisi, melynek létrejöttét talán a. falusi, tanyasi indukálhatta (egy sárbogárdi hallgatótól származik). Sirok Sírokon 72% Sírokban 28% Nyelvtanaink a -k végű helynevek toldalékolását külön nem említik meg. Nem sorolják a belviszonyragot kapó néhány „kivétel" közé, így a mássalhangzóra végződő településnevek külviszonyragos szabálya vonatkozhat rájuk általánosságban (Monokon, Szolnokon, Szalókon). Ennek ellenére a válaszadók közel harmada a Sírokban alakot írta le, s ezt gyakran hallani Egerben, Heves megyében, s ezt használják általában maguk a sirokiak is. A 18 egri közül 11 választotta a Sírokban formát, és az ugyanezt leíró 42 hallgató döntő többsége szintén északkelet-magyarországi, ezen belül jó részük Heves megyei: Domoszló, Istenmezeje, Salgótarján, Füzesabony, Sajószentpéter, Girincs, Párád, Abádszalók, Nádudvar, Karácsond, Gyöngyöstarján, Jászapáti, Kazincbarcika, Mezőtúr, Adács, Szirmabesenyő, Kistarcsa, Felsőkelecsény, Új szász, Biatorbágy, Tápióbicske, Balaton (Heves), Székesfehérvár, Feldebrő, Sátoraljaújhely, Miskolc, Kisigmánd, Gyula, Kalocsa, Dorog, Kisnána, Mátraderecske, Körösújfalu, Szihalom, Maklár, Nyíregyháza, Tapolca (Veszprém), Boldog, Balassagyarmat, Mátramindszent, Salgótarján, Visznek. A Sírokban formát nem írta egyetlen budapesti sem. 101