Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Kiss László: Kossuth Lajos és szlovák nemzetiségű vitapartnerei

temen szláv tanszékek felállításának engedélyezését. Az egyházi anyaköny­vek vezetésében a latin fenntartását kívánták. Sajnálatukat fejezték ki a ma­gyarosító Zay Károly főfelügyelővé választása miatt. Végül kifejezésre jut­tatták azt az elhatározásukat, hogy a törvény szabta keretek között hajlandók megtanulni a magyar nyelvet, de anyanyelvükről semmiképpen sem monda­nak le. 3 8 A küldöttséget ugyan Lajos főherceg, Metternich és Kollowrat is szívé­lyesen fogadta, de a kormányzat - az audencián tett ígéretei ellenére - nem teljesítette a szlovák evangélikusok egyetlen nemzeti kívánságát sem. A petíció ugyanakkor világosan mutatta, hogy a maroknyi szlovák „nemzetéb­resztő" értelmiség az „ultramagyarok" törekvéseivel szemben egyre határo­zottabban a konzervatív aulikus főrendek és a bécsi udvar felé kíván köze­ledni. A csalódás dacára a szlovák vezetők továbbra is Bécstől vártak segít­séget és támogatást. Jozeffy 1842-ben és 1843-ban újból Metternichhez és József nádorhoz fordult, Kollár pedig Kollowrattól remélt orvoslást. Ezt 1844 elején egy újabb jelentős petíció felterjesztése követte. Az udvar ezúttal már méltányolta az újabb beadványt és teljesítette annak egyik legfontosabb kívánságát. Stúr szerkesztésében 1845-től megjelenhetett a szlovákok első politikai lapja: a Szlovák Nemzeti Újság. 3 9 Mihelyt a magyar világi és evangélikus egyházi vezetők tudomást szerez­tek az első bécsi követjárásról és beadványról, újabb, még hevesebb táma­dást indítottak a szlovák mozgalom vezetői ellen. Jozeffyt, a küldöttség ve­zetőjét megfosztották Gömör megyei táblabírói funkciójától. A német egye­temről hazatért L Stúrt, aki ekkortól már a szlovák nemzeti mozgalom meg­határozó vezetői közé kezdett tartozni, eltávolították a pozsonyi csehszlovák tanszékről. Támadás indult a szlovák mozgalom másik fontos intézménye, a lőcsei evangélikus líceum szlovák önképző diáktársasága ellen is. Jitrenka (Hajnal) című almanachjukat a pánszlávizmus megnyilvánulásának bélye­gezték és élesen kritizálták. Egyházi vizsgálóbizottságot állítottak fel a „pe­tíciózók" ellen. Elsőnek a bányakerületi szuperintendencia foglalkozott a kérvénnyel és azt a konvent elé utalta. Az 1842. szeptember 5.-én Pesten megtartott egyetemes gyűlés a bécsi küldöttség vezetőjét kérdőre vonta és nyilatkozatra szólította fel, majd az ügy elintézésére egy egyháziakból és világiakból álló küldöttséget nevezett ki. A nagy létszámú küldöttség tagjai között - Pulszky Ferenc, Schedius Lajos, B. Jeszenák János, Székács József stb. mellett - Kossuth Lajos neve is ott szerepelt! 4 0 Kornis Gyula szerint az egyetemes gyűlésen Kossuth már két évvel ko­rábban indítványozta - pánszláv propaganda címén - az evangélikus szlovák ifjúság irodalmi egyesületeinek feloszlatását. 4 1 A bécsi követjárás utáni ma­gyar támadást Kossuth Pesti Hírlapja indította el. Elítélte Jozeffyéket, hogy az udvarhoz fordultak. Azzal vádolta meg őket, hogy a mindössze 200 alá­1 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom