Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Zachar József: Kossuth Lajos osztrák szemmel
évkönyvekben, és mélyebb jelentőségű alapjának kell lennie, mint a lelkesedés mesterségesen keltett, mulandóan átmeneti mámora." 3 4 A továbbiakban is minden jelentős fordulattal kapcsolatosan Kossuth személyiségét állította középpontba a hősével szimpatizáló szerző. így a kezdetet illetően leszögezte. „Amikor Batthyány megalakította kormányát, Kossuth a pénzügyminisztériumot vette át, habár ez az állás nem felelt meg neki, mégis ő volt a kormány valódi lelke. Magyarországnak nem volt sem pénze, sem fegyvere, sem más védelmi eszköze, Kossuth mégis értett hozzá, hogy ipindent, szinte varázserővel, megteremtsen. Bár sok oldalról támadták meg, és számos rágalmazás tárgya volt, személyes szeretetreméltóságával, ritka beszédkészségével kiváló mágnások és rátermett tisztek személyében sok erőt tudott megnyerni az általa védelmezett ügynek." 3 5 A szabadságharcot ehhez csatlakozóan így jellemezte a továbbiakban: „Az erre következő harc során Kossuth hihetetlen, szinte már emberfeletti tevékenységet fejtett ki, és bár kormányában és az országgyűlésben szünet nélkül munkálkodott és alkotott, e közben időről időre mindig talált szabad időt arra, hogy hol itt, hol ott az országban való személyes jelenlétével és szónoklatának a varázsával lelkesítse ellenállásra a népet." 3 6 A bekövetkezett orosz beavatkozás idejét illetően is ezt a személyes példamutatást emelte ki az életrajzíró: „Alig terjedt el az ellenséges intervenció híre, amikor az országgyűlés a Habsburg-házat trónfosztottnak nyilvánította, és Kossuthot kormányzó-elnökké nevezte ki. Utóbbi azonnal mindent megtett, hogy miként az osztrák császár hadseregének - az orosz cárénak is ellenállást tanúsítsanak. Szabályos oroszellenes kereszteshadjáratot prédikált, és ezrek, akik eddig vonakodtak, hogy fegyvert ragadjanak, siettek a harcba, amelyet szentként jellemzett nekik, és amelyet ők maguk is ekként ismertek fel." 3 7 A véget illetően sokkal szűkebb szavúvá kerekedett a kommentárja: „Augusztus 11-én Aradon haditanácsi határozatot hoztak, hogy Kossuth mondjon le a hatalomról, és Görgey vegye át a diktatúrát. (...) 13-án Görgey letette az oroszok előtt a fegyvert," 3 8 és „a világosi fegyverletétel halálos csapást mért a magyar felkelésre"/ 9 míg „eközben Kossuth és a többi menekült néhány napig Ó-Orsován maradt, ahonnan Viddinbe mentek." 4 0 Pontosabb keltezés nélkül, de biztosan az 1850-es évek elején jelent meg Berlinben az első tudományos igényű Kossuth-életrajz, amely azonban való1 4 Kossuth nach der Capitulation von Világos 1. 3 5 Uo. 7. 3 6 Uo. 11. 3 7 Uo. 14. 3 8 Uo. 17. 3 9 Uo. 19. 4 0 Uo. 23. 47
