Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Mosolygó László: Budapest földhasznosítási szerkezetének történeti földrajzi vizsgálata

ban. Mellettük a kert aránya figyelemre méltó, bár kétségtelen, hogy a kertészeti ágazat tényleges súlya a kert aránya alapján, a kert fogalmából* adódóan sem ítélhető meg egyértelműen, másrészt ma már számos kertészeti kultúrát szántóföldön is termesztenek, illetve egy 1963-ban megjelent jogszabály a külterületen megszűntette a kert művelési ágat. Mindemellett azonban figyelemre méltó, hogy Budapest kertterületének döntő többsége, 93 %-a a belterületen koncentrálódik (8. sz. táblázat). A főváros termőterületének több, mint a fele a külterületen található, de - eltekintve a kert fogalmából adódó gondoktól - itt a legkevésbé intenzív a művelésági struktúra. A zártkertek járulnak hozzá a legszerényebb mértékben Budapest mezőgazdasági termeléséhez, de a földhasználat hasonlóan intenzív, mint a belterületen. Ennek köszönhető, hogy az alacsonyabb összterülcti részesedés mellett itt található a város gyümölcsöseinek 43 %-a, szőlőinek pedig 40 %-a. A közelmúltban Budapest földterületének tulajdoni megoszlásában is a közösségi gazdaságoké volt a meghatározó szerep (9. sz. táblázat). A "kisegítő" és egyéni gazdaságok alig 24 %-át birtokolták az összes földterületnek, bár ez többszöröse volt az országos átlagnak (7 %). Lényeges különbség mutatkozik a földhasználat intenzitásában a közösségi és egyéni gazdaságok között, az utóbbiak javára. Az 1 ha termőterületre jutó szántóegységben 3-szoros a differencia. Vagyis a földhasználat városi jellege szempontjából legfontosabb belterjes művelési ágak jelentős része a kisgazdaságokban koncentrálódott: a kert 68 %-a, a gyümölcsös 50 %-a, a szőlő 40 %-a. Jól tükrözik az egyéni gazdaságok szerepet Budapest földhasználatának városi jellegében a következő adatok is: a kert aránya a közös gazdaságokban 6 % volt, az egyéniekben viszont 37 % az országos 4 %-kal szemben. A kistermelők intenzívebb földhasználatának egyik legfontosabb oka az lehetett, hogy ők ténylegesen érdekeltek voltak a szállítási költ* "Kert a belterület nagyüzemi müvelés alatt álló részén és a zártkertben elhelyezkedő Jóként zöldség-, virág- vagy vegyes (gyümölcs-zöldség-szőlő) termesztés célját szolgáló terület, továbbá a község belterületének nagyüzemi művelés alatt nem álló részén valamennyi földrészlet a müvelés alól kivett terület kivételével és a zártkertben az 1500 m-nél kisebb, egyébként szántónak minősülő terület". (MANCZEL J. 1983). 71