Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Mosolygó László: Budapest földhasznosítási szerkezetének történeti földrajzi vizsgálata

ség-megtakarításból származó nyereségben. A nagyüzemek termelési szerkezetét a szállítási költségek nemigen orientálták, hiszen a felvásárlási rendszer megteremtette a lehetőségét annak, hogy a szállítás terheit is a fogyasztókra hárítsák (ILLÉS I. 1975) 4. Összegzés 1. Budapest földhasznosítási szerkezete valamennyi, általunk megvizsgált időpontban az országos átlagtól jellegzetesen eltérő sajátosságokat mutatott, s attól lényegesen intenzívebb volt. 2. A szőlő kimagasló szerepe 1865-ben még a középkori mezőgazdaság maradványa és sajátos táji specializáció eredménye. 3. Budapest 1895-ös művelésági szerkezetét már határozottan városi (városellátó) jellegűnek minősíthetjük, amely a századvégén óriási iramban fejlődő nagyváros, mint helyi piaci központ hatására jött létre. 4. 1895 és 1935 között a városi fejlődésben ez időben is élenjáró Budapest földhasznosítási struktúrájának városi jellege tovább erősödött, még kifejezettebbé vált. 5. A földhasznosítás városi karaktere a népességkoncentrációval mutat pozitív (illetve a földellátottság nagyságával negatív) összefüggést. így Budapest, mint legdinamikusabban fejlődő népességkoncentrációnk e téren is úgyszólván versenytársak nélkül maradt. 6. A nagyvárosi fogyasztópiac a főváros környékének mezőgazdaságát is átformálta, s így a Budapest környéki falvak földhasznosítási szerkezete - az intenzív művelési ágakat tekintve urbánusabbá válhatott, mint városainké általában. 7. Az elmúlt évtizedekben Budapest földhasználatának városi jellege - legalábbis ami a legbelterjesebb földhasznosítási ágazatokat illeti - gyengült, veszített sajátos karakteréből. 8. A közelmúlt adatai alapján a leginkább városellátó jellegű művelésági szerkezet a belterületre és a zártkertekre voltjellemző, hiszen itt tömörültek azok az egyénileg termelő gazdaságok, amelyek ténylegesen érdekeltek voltak a szállítási-költségmegtakarítás által elérhető nyereségben, s így a budapesti mezőgazdaság városi jellegének fő hordozói voltak. Abban, hogy Budapest földhasznosítási szerkezete még mindig 72