Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Mosolygó László: Budapest földhasznosítási szerkezetének történeti földrajzi vizsgálata

be Budapest művelésági struktúrájában mint országosan, de már megindult a funkcióváltása: a szántóföldi termelésben előtérbe kerültek az állattenyésztés, a takarmányozás igényei (VÖRÖS K. 1978). 1895 és 1935 között tovább fokozódott az ország földhasznosításának intenzitása és a korábbi időszaknál nagyobb ütemben, mégis jelentősen nőtt a különbség a földhasználat belterjességében Budapest és az ország között, az előbbi javára. (/. ábra). A városokban az intenzív művelési ágak aránya meghaladta az országos átlagot, bár az eltérés 1895 és 1935 között nemhogy növekedett volna hanem éppenséggel csökkent, s még mindig a szőlő szerepe volt meghatározó. A szántó és - még nagyobb mértékben - a gyep aránya meghaladta az országosat. Tehát a magyar városok földhasználata - legalábbis ami az összességüket illeti - ekkor sem mutatott egyértelmű városi karaktert. Annál inkább a városi fejlődésben továbbra is élen járó Budapest. Az intenzív művelési ágak aránya közel hatszorosa az országos átlagnak, s ezen belül már távolról sem a szőlő, hanem a városellátó mezőgazdaság legjellegzetesebb művelési ága a kert a domináns: a kert aránya több mint 12-szer volt nagyobb, mint Magyarországon átlagosan. A kevésbé intenzív gyep és szántó viszont lényegesen kisebb szerepet töltött be Budapest földhasznosítási szerkezetében (5. sz. táblázat). A rét és a legelő eljelentéktelcnedése valamennyi megvizsgált időszakban töretlenül folyt. Az erdő aránya ugyan még 1935-ben is elmaradt az átlagtól, de ez az elmaradás folyamatosan csökkent, s 1935-re minimálissá vált. Ebben a főváros nem kis anyagi áldozat árán vállalt erdősítési tevékenysége játszotta a legfontosabb szerepet (SZEKERES J. 1980). A magyarországi viszonylatban óriásira duzzadt népességkoncentráció (Budapest lakossága 1930-ban már több, mint egymillió fő) és a közeli piac által elérhető szállítási költség-megtakarítás tehát rendkívül intenzív mezőgazdasági termelést hozott létre. Úgy tűnik, hogy Budapest a mezőgazdaság belteijessége terén is vetélytárs nélkül maradt - legalábbis ami az ország régi, nagy múltú városait illeti - s ha volt is egy-két versenytárs, ezek Budapest vonzáskörében magának a fővárosnak köszönhették születésüket. A földhasznosítás Magyarországon szinte páratlan belterjességét példázza az öntözött bolgár rendszerű kertészeteknek az országosnál messze nagyobb jelentősége. Budapest 1935-ben 0,2 %-ot mondhatott magáénak az ország földterületéből, de itt volt a bolgár67