Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bodnár László: A szőlészet és borászat helyzete az 1990-es években

tés javításában döntő. Igen fontos tehát, hogy a kivágások elsősorban a megkülönböztetett termőhelyeken /történelmi borvidékek/ kívül elhelyezkedő ültetvényeket ritkítja, azokon belül is legelőször a művelés módja szerint rossz, vagy kiöregedett, leromlott állagú, ezáltal alacsony hozamú árutermelő szőlőskerteket. Az ilyen irányú szerkezet-korszerűsítés már megindult. 1990­ben a mezőgazdasági üzemek 2151 ha szőlőt vágtak ki, azaz jóval többet, mint amennyit telepítettek /12 ha/. A telepítésekben a mező­gazdasági szövetkezetek közös gazdaságai állnak az élen /578 ha/, azokat követik a kistermelők és gazdasági társaságok /407 ha/ és végül a mezőgazdasági vállalatok és gazdasági társaságok /234 ha/ következnek. Az utóbbi években a hazai szőlő- és borászat mély válsága kö­vetkeztében a két nagy múltú történelmi borvidéken tevékenykedő EGERVIN Borgazdasági Kombinát is nehéz helyzetbe került. Mivel a cég fizetésképtelenné vált, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kezdeményezésére a Heves Megyei Bíróság 1991. dec. 23-án végzést hozott az EGERVIN felszámolására. A nagy múltú borgazdaság ugyan megszűnt mint jogutód nélküli vállalati szervezet, de tevé­kenysége fennmaradt. Az EGERVIN az utóbbi két évben kiutat kere­sett a privatizációban. Eme átalakulási tevékenységnek megfelelően 14 önálló gazdasági társaságot szerveztek. A szőlő- és borágazat további működéséhez azonban külföldi tőkét kívántak bevonni. A tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak., de ez ideig eredmény nélkül. Mindent elkövetnek azért, hogy a korábbi hatalmas vállalati vagyon minél nagyobb arányban magántulajdonba kerüljön /legszívesebben úgy, hogy a szőlősgazdák, a borászok megvásárol­hassák azt/. A korrekt módon végrehajtandó tulajdonváltás célja az, hogy az EGERVIN életképes egységei a felszámolási eljárás során gazdasági társaságokká szerveződjenek. Eger város önkomiányzatát ennek megfelelően elsősorban a lehetséges egri székhelyű gazdasági társaság problémái foglalkoztatják. Felmérik azt, hogy milyen lehe­tőségek vannak a helyi érdekeltség összefogására. Tervezik azt is, hogy egyfajta hitelezői képviseletet vállaljanak fel az egri, az Eger környéki polgárok, valamint a gazdaságok és szervezetek javára. így létrejöhet egy egri székhelyű, s egri többségű tulajdoni társaság. Teszik ezt azért, mert megjelenhet itt egy olyan befektető, aki na­gyon is áron alul akar vagyonhoz jutni, ami az egri bor piaci helyze­tét, az egriek érdekeltségét az eddigieknél is nehezebb helyzetbe 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom