Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Oktatástechnológia. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 26)

KOMENCZI BERTALAN: Az e-learning feltételei a tanulók szempontjából ...

A lisszaboni tanácskozást követően kiadott uniós oktatásstratégiai dokumentumokban részletesen kifejtésre került, hogy miért éppen ezekre a kompetenciákra van szükség, és miben áll ezek újdonsága (European Commission, 2000, 2001). Megállapítják, hogy a tradicionális alapkészségek (írás, olvasás, számolás) jelentik azt a bázist, amelyre az új kulcskompetenciák, mint inter/transzdiszciplináris képességek ráépülhetnek. Közülük néhány teljesen új, mint pl. a digitális írástudás. Mások, mint például a nyelvtudás, csak jóval fontosabbá váltak mint korábban. A szociális kompetenciák (önbizalom, önirányítási képesség, felelősség és kockázatvállalás sj.b.) azért lesznek egyre fontosabbak, mert ezek teszik képessé az egyént az autonóm életvezetésre, amelyre ma jóval több embernek van szüksége, mint bármikor a "megelőző történelmi korszakokban. A vállalkozó szellem, és a vállalkozási készség pedig nem csak az önálló vállalkozások indításához szükséges, hanem az új típusú tanulásban részt vevők, a hálózati vállalatok alkalmazottai, illetve potenciális alkalmazottai számára is nélkülözhetetlen. Az első európai e-learning tanácskozáson külön szekció foglalkozott a digitális írástudás témakörével. ' Megállapították, hogy a három tradicionális alapképesség mellé teljes értékű tagként felsorakozott a negyedik, a digitális írástudás. A munkacsoport jelentésében ezt a digitális írástudást két részre bontották: alapfokú, alapvető digitális írástudást (basic digital literacy) és magasabb rendű képességeket (higher order skills) különböztettek meg. Megállapították, hogy a könynyebben kezelhető infokommunikációs eszközök elterjedésével a hangsúly a magasabb rendű digitális írástudás komponenseire helyeződik át. A dokumentum szerzői a következő részkompetenciákat sorolták ebbe a kategóriába: - A különböző médiumokhoz illeszkedő tanulási stratégiák felismerése és alkalmazása. - Az eredményes együttműködéshez szükséges szabályok, normák ismerete és használata valós és virtuális tanulási és munkakörnyezetekben. A hálózati környezetben megjelenő információk és tartalmak megbízhatóságának és minőségének megítélése. - Intelligens keresőrendszerek és személyes digitális asszisztensek hatékony használata. - Az egész életre kiterjedő tanulás igénye és képessége. Az Európai Unió e-learning stratégiájának ismertetésénél bemutattuk, milyen igények fogalmazódtak meg az új képességek és tudásösszetevők tartalmára vonatkozóan. Az új pedagógiai koncepciókat megfogalmazó szakemberek részéről is történtek kísérletek a kulcskompetenciák meghatározására. Seymour Papért a korábbi „számítógépes írástudás" (computer literacy) fogalom helyett az „(információs)technikai jártasság" (technological fluency) kifejezést használja annak érzékeltetésére, hogy szerinte mi a kornak megfelelő legfontosabb képesség.

4 Dieter Baacke professzor, médiapedagógus az új nemzedék médiaismeretére helyezi a hangsúlyt ' The European E-learning Summit: Digital Literacy Workshop. A Discussion Paper Brussels. May 2001 1 Papért: Észrengés. A gyermeki gondolkodás titkos útjai. - Budapest. Számaik, 1988. Papért, Seymour: The Connected Family. Bridging the Digital Generation Gap. Atlanta: Longstreet Publishing, 1996.